x

Sárkánykút - Orfű

Látnivalók

Sárkánykút - Orfű

A Mecsek északi oldalán, Orfű és Mecsekrákos között, a Balázs-hegy ÉK-i oldalában található ez a különleges rendszerű, időszakosan működő, márványtáblával ellátott karsztforrás. A sárga négyzet jelzésű turistaút közelében van. Ezt a kutat valami igen szeszélyes forrás táplálja: néha majdnem egészen elapad a vize, máskor meg olyan bőségben árad, hogy fürdeni lehetne benne.

Működése - mely hajdan Orfűig elhangzó morgó hangot hallatott - az alábbi módon magyarázható: A triász mészkőben kialakult, nem feltárt szifonrendszerben a karsztvíz olyan szinteket érhet el, melynek következményeként időszakosan megindulnak a vízkitörések. A kifolyások hatalmas intenzitással indulnak meg. Működésének huzamossága is egyedi, hiszen pár perctől akár napokig tartó is lehet. Ezért igen ritka természeti jelenség.

A legenda szerint valamikor régen-régen, amikor ezen a vidéken még alig laktak emberek, egy undok sárkány rémítette itt hét határ népét. Mindenki tudta, hogy ajánlatos elkerülni azt a helyet, ahol a szörnyeteg mutatkozni szokott. Jól ismerték már morgolódó hangját, mert az messzire elhallatszott abból a barlangból, amelyikben lakott. Futott is a nép a földekről a faluba, ha meghallotta a sárkány morgását, fogainak szörnyű csattogását! Nagyon szerették volna, ha valaki megszabadítja őket az örökös veszedelemtől.

Egyszer nagy sokára aztán vége szakadt a szüntelen rettegésnek. Úgy esett a dolog, hogy a sárkány hiába vadászott, lesett, már harmadik napja nem látott senkit a határban. Elfáradt a sok csúszás-mászásban, éhes is volt szörnyen, az idő is borúsra fordult, lebújt hát a barlangjába aludni. Jószerével el sem szunnyadt még, amikor olyan irtózatos égiháború tört ki, hogy az nemcsak hatalmas fákat tördelt, hanem a Mecsek szikláit is megmozgatta.

A dühöngő orkán pillantok alatt odagörgetett egy nagy követ a sárkány barlangja elé. A sárkány hallotta a dübörgést, gondolta, megnézi a háza táját. Hanem hiába erőlködött nem tudott kijönni barlangjából, mert az óriási szikla egészen eltorlaszolta a kijáratot. Feszegette a sziklákat, nekirugaszkodott talán százszor is újra, de hiába volt miden erőlködése.

A föld kérge jobbra-balra megrepedezett, a szakadó eső, a lezúduló víz befolyt a repedéseken, és újra meg újra magasra fröcskölt, amikor a sárkány a sziklákat emelgette. Végül is belefáradt a haszontalan erőlködésbe. Már szinte remegett a fáradtságtól, amikor elhatározta, hogy előbb kipiheni magát, alszik egy jót, aztán majd újra megpróbálkozik a munkával.

A nép hamarosan megtudta, hogy a sárkány bennszorult a barlangban. Hanem, hogy ma is él, annak sokszor jelét adja! Napokig, néha hetekig alszik, amikor aztán fölébred, megfürdik a barlang mélyén egy nagy sziklamedencének kristálytiszta vizében. Ilyenkor úgy kinyomja a vizet a medencéből, hogy vastag sugárban buzog föl a forrás. Még a fürdőző szörnyeteg lubickolása, szürcsölése is fölhallatszik a mélyből. Amikor meg elapad a forrás vize, mindenki tudhatja, hogy nem fürdik a sárkány, hanem vagy alszik, vagy valamerre messzebb, talán egészen Harkány alá bolyongott el óriási barlangjában.