x

Késő gótikus református templom - Nyírbátor

Látnivalók

Késő gótikus református templom - Nyírbátor

Dombtetőn emelkedik az impozáns, magas, gótikus, középkori eredetű Nyírbátori református templom. Délkeletre tőle magasodik a fából ácsolt vaskos, zsindellyel fedett harangláb, épült 1640 körül.

Először 1326-ban említi oklevél Nyírbátor templomát. 1433-ban említik azt a kápolnát, amelynek alapfalai a mai református templomtól északnyugatra kerültek elő a régészeti ásatásnak köszönhetően (1958). 1480-ban kezdte el építtetni a ma is álló templomot Báthory István erdélyi vajda.

Akik látták, a 17-18. században mind-mind magasztalták a templom szépségét. 1834-ben földrengés rongálta meg, de hamarosan helyreállították. 1897-ben a templom nyugati végében neogótikus karzatot alakítottak ki. 1963-1964 között került sor a templom restaurálására. Évente júliusban rendezik meg a Nyírbátori Zenei Napok rendezvénysorozatát, amelynek során a hangversenyeket ebben a templomban tartják.

A monumentális gótikus csarnoktemplom nyugati homlokzata elé a délnyugati sarokhoz épült egy kisméretű, négyszögű torony. A szentély sokszögű, északkeleten hozzá tartozik a hajdan emeletes sekrestye. A nyugati homlokzaton nyílik a gótikus ajtó. Fölötte reneszánsz stílusú, 12 palmettából álló koszorú övezi a Báthory-címert.

Belépve pompás, szinte lebegni látszó hálóboltozattal fedett, magasba nyúló teret láthatunk, amelyet délről gyönyörű csúcsíves nagy ablakok világítanak meg. A déli kettős kapu fölött felirat olvasható 1488-as évszámmal, fölötte látszik a domborművű Báthory-címer. A szentélyben megcsodálhatjuk a remekbe faragott reneszánsz stílusú oltáriszentség-fülkét.

A Báthoryak síremlékei közül kettő maradt meg. A kenyérmezei török fölötti diadal egyik hőse, a templomot építtető Báthory István erdélyi vajda síremlékén (1493) teljes lovagi páncélban, életnagyságban ábrázolták az elhunytat. Báthory István országbíró (+1605) kőszarkofágját Báthory Gábor fejedelem készíttette.