x

Pálinka és „fánkos” csúszda Gyulán

Hírek , beszámolók, úti cél ajánlók

Pálinka és „fánkos” csúszda Gyulán

Feltöltve: 2014-08-06

Akadnak városok, ahol minden szolgáltatás színvonalas, minden új és ízléses, és csak jót lehet mondani, de valami mégis hiányzik. Vannak olyan városok, is, ahol minden ház és minden éttermi asztal mellé oda lehetne állítani valakit, hogy megmagyarázza, hogy valami, ami természetes lenne, mégis miért nincsen.

Gyula nem ilyen. Gyulán az emberek tudnak élni, és minden jót megadnak maguknak, és aztán azt kapja az is, aki arra jár. A gyulaiakat nem lehet utolérni ebben, mindig tudnak olyat mutatni, amit nem is lehet csak úgy kitalálni, vagy lemásolni. Csak úgy lehet követni őket, ha nagyon szeretjük az életet.

A tanulmányút úgy kezdődik, hogy az Erkel Hotel, ahol megszállunk, bent van a várban, és abból a szárnyból, ahol lakunk, közvetlenül a várfürdőbe lehet jutni. Nem kell mindenfelé mászkálni, minden egy helyen van. Megállunk az Aradi tizenhármak emlékére emelt szoborcsoportnál.

Gyula elevenen őrzi a 48-as forradalom és szabadságharc emlékét. Vannak történetei főtisztekről, hadnagy, honvédekről. A férfiruhába bújt női harcosokról is megemlékezik. A Gyulai vár az egyetlen Közép-Kelet Európában épen maradt síkvidéki gótikus téglavár, melynek udvarán 1964 óta működik nyaranta Gyulai Várszínház, ahol júniustól augusztus közepéig tartanak a programok.Drámai előadások, kortárs balett, jazz, különféle fesztiválok, operett, musical bábszínház, komolyzene. Bent a 600 éves várban a várurak, várúrnők életét lehet megtekinteni, egy török szandzsák irodáját, a 129 éves török megszállás más emlékeit, fegyvereket és más emlékeket.

Még a desszert is kolbászból van

A busszal elhaladunk a ház előtt, ahol valaha Erkel Ferenc komponált, és egyszerre megérkezünk a Gyulai Pálinkamanufaktúra kóstolóházába, ahol a főzőmester, egy mosolygós szőke hölgy vár minket. Körtepálinkával, meggypálinkával és birspálinkával. Megtekintjük persze az üzemet, és hallunk báró Harruckernről is, aki elsőként létesített Gyulán pálinkafőző üzemet, és akiről egy exkluzív pálinkasort neveztek el. Este a kolbász színházba várnak minket. Igen, van ilyen, hogy kolbász színház. Gyulán akkora a kolbászkultusz, hogy még ez is kell. A régi idők standup színháza a lagzi volt, ahol a vőfély tolta a poénokat. A kolbász színházban az a felállás, hogy két mesterszakács (Brindás János és Hajduk Zoltán) főz, sőt a friss húst a helyszínen töltik bélbe, Hunyadvári József vőfély pedig szóval és étellel-itallal tartja a teraszon a közönséget.

Amikor megérkezünk a gyulai kertes ház udvarára, pálinkával, borral és Brindás papa túrós-kolbászos pogácsájával fogadnak minket.
Az asztalon mindenki előtt tányérka angolszalonnával, gyulai füstölt kolbász szeletekkel, friss zöldséggel, friss házikenyérrel.

Itt már tulajdonképp jól is laktunk, és mehettünk volna meccset nézni a gyulai éjszakába, de persze még most jön az attrakció. Brindás papa rosztyóka levese érkezik nagy leveses tálakban. Tulajdonképpen köménymagos krumplileves tojással és kolbásszal, tejföllel behabarva, ahogy a Békés megyeiek szeretik.

Túl vagyunk már nagyon sok pikáns poénon, szegény kolbász már minden lehetséges szerepkörben előkerült, szerencsére csak verbálisan. Egy ponton végre elkezdődik a kolbásztörténet, méghozzá a Honfoglalásnál. Látszik, hogy a vőfély átolvasta a szakirodalmat, talált is arra utaló adatokat, hogy a lovasnomád ősök ettek bélbe töltött húsokat, persze nem paprikásat, mert a paprikával nekünk nem csak a nagy földrajzi felfedezéseket kellett megvárnunk, hanem a törököket is, mert tőlük vettük át a paprikát, amely előbb a szegény ember borsa lett, és csak később került be a nemesi konyhákba, és még későbben. A reformkorban lett a piros étel nemzeti étel, szemben a sápadt Habsburg-koszttal.

Bonfininek, a krónikásnak tudomása arról, hogy Mátyás király korában, a király udvarában kolbászt ettek a korabeli gazdag, mégis enyhe fűszerezéssel. A gyulai páros kolbász – paprikás, nem csípős – a tizenkilencedik század. második felében született meg, és 1910-ben már világsikert aratott a Brüsszeli Világkiállításon. Az est elején a legfiatalabb lányt elviszik a szakácsok valamerre, most kiderül, elkészítették az ő ízlése szerint való kolbászt is. Az est főfogása: négy friss húsból készült főtt kolbász: honfoglaló, Mátyás király kori, gyulai, és „leányka módra”. És hozzá párolt káposzta és krumpli. Nem muszáj mindent befalni a helyszínen, mindenki kap a végén doggy bages dobozt, és viheti, ami nem fért a pocakba.

És még vártuk a desszertet is, mert ahhoz is volt villa És az is (fehér) kolbász volt, szilvacsatnival. A poéntól nem mindenki volt ugyanolyan boldog, de én már régen ettem ennyi szép, tiszta friss húsból készült ételt. Bementem a konyhára, és míg Hajduk Zoltán azt ecsetelte, hogy a hús mindig megmutatja, mit kíván, mivel kell fűszerezni, a társaim eltűntek a fülledt gyulai éjszakában a kolbászos dobozkákkal felszerelkezve.

Vízibár és csodakrémes

Másnap egész délelőtt fürödhettünk az Egykori Almásy-kastélyból és köré formálódott várfürdőben. 1958-ban tört föl a gyógyvíz, amely mozgásszervi és egyéb betegségeket gyógyít. Három snájdig orosz úrral üldögéltem benne, később a szaunarészlegben megint összefutottunk, de aztán muszáj volt kipróbálnom a „ fánkos” fölfelé lejtő csúszdát és mellette a barlangosat.

Ezek voltak életem legboldogabb csúszásai, mert bár a pálya meredek, gyors és sok meglepetést és váratlan testhelyzetet tartogat, de a fánkban (hatalmas úszógumi) üldögélve csupa élvezet, mert az ember semmijét nem üti meg egy kicsit sem. Alattunk vízibár, és valahol van egy Castello nevű szaunaparadicsom is, ami most éppen nincs nyitva, de délután már igen. A szabadban hullámmedence, versenyekre alkalmas mélyvíz. A masszázs pompás, eredményes, de semmi durvulás. Egy szó nélkül is tudja a masszőr, hol a baj.

A Patrónus étteremben, ahol helyi termelőktől származó nyersanyagokból főznek, szabógallérlevest és sült csirkét eszünk, és sok-sok háziszörpöt lezúdítunk. Délután a Százéves cukrászdába megyünk, amely 1840 óta üzemel. 1994 óta kézműves bonbonjai is vannak, és Cadeau néven csodás fagylaltjai. A Veres Pálné utcában Pesten a belvárosban én tavaly már teszteltem a narancsos csokit, az erdei gyümölcsfagyit és a tonkababos fehércsokit. Az egyik legjobb kínálat főváros szerte. Itt most inkább sütit eszünk.

Nevezetek el a gyulaiak Arany Jánosról, Erkelről, Liszt Ferencről. Én egy nagyon csokisat választok a melange mellé, de a sors kifürkészhetetlen kegye folytán a pompázatos krémest is megkóstolhatom. Káma-Szútrás csokikat is veszek itt a kollégáimnak, hogy kicsit feldobjam a munkahelyi hangulatot, de szétolvadnak a boldog párok a nagy melegben. A kolbászmúzeumra már tényleg nincs idő, de a mintabolt most is nyitva, vasárnap délután. Mindenki vesz legalább egy pár gyulait ajándékba. Aki akar még beül Az I love Gyula feliratú nagy piros szívbe, és búcsút intünk Gyulának, talán majd ősszel, a kolbászfesztiválon újra itt leszünk, vagy tavasszal, a pálinkafesztiválon.


Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu