x

Márton napi legendák és lakomák

Hírek , beszámolók, úti cél ajánlók

Márton napi legendák és lakomák

Feltöltve: 2010-10-14

Mielőtt bárki azt hinné, hogy az elmúlt 10-15 évben divatossá vált rendezvények elsősorban a szállodák, éttermek, borászok vendégcsábító reklámfogásai, ismerkedjünk meg Márton legendájával és a valós népi hagyományokkal.

Márton legendája

A későbbi szent ember i.sz. 316-ban Savariaban (a mai Szombathelyen) született egy római tribunus fiaként. Apja kívánságára 18 évesen a római légió katonája lett, ott egy nap az ifjú - a legenda szerint - odaadta palástját egy fázó koldusnak. Később Amiens-ben megkeresztelkedett, szakított a katonasággal és misszionáriusnak állt. A hagyomány úgy tartja, hogy, amikor 371-ben ki akarták nevezni Tours püspökének, Márton a nagy megtiszteltetés elől elbújt a libaólba, de a szárnyasok lármás gágogásukkal felfedték hollétét, így mégis püspök lett belőle.

Márton és a libák, újborokkal kísérve

Márton szerénysége, libák közé bújása jól jött az újkori marketingeseknek, a szentéletű püspök neve napjához kapcsolódó rendezvények szervezéséhez. A novemberi libaevés ugyanis valójában már a középkorban – az első írásos emlékek 1171-ből valók – egy sokkal hétköznapibb ténnyel függött össze: Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, ekkor kapták meg a cselédek az évi bérüket és mellé 1-1 hízott libát, mivel a szárnyasok éppen erre az időszakra érték el ideális súlyukat. Az őszi szüretből származó újborok is ekkora forrtak ki a pincékben, így a módosabb gazdáknál a libalakomát friss borral öblítették le.

A népi hiedelem szerint Márton napján a jólét és az időjárás további alakulására is lehetett következtetni. Úgy tartották, hogy aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik majd, ha a libacsontja fehér és hosszú volt, akkor havas telet jósoltak, ha rövid és barna, akkor sarasat. Baranyában ezen felül azt tartják, hogy a Márton-napi időjárás azt mutatja meg, hogy milyen lesz az idő majd a következő márciusban. Egy régi kalendáriumban találták a néprajzkutatók azt a regulát, amelyben azt írták, hogy „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”.

„A bornak Szent Márton a bírája” – tartja a népi mondás, melynek kétféle jelentése is volt: egyrészt sok borvidéken ilyenkor már iható volt az újbor, másrészt sokan úgy vélték, az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak, köszöntőt mondtak, a gazda pedig megfizette a bélespénzt vagy rétespénzt. A vessző több ágú volt, úgy tartották, hogy ahány ága van, annyit fial majd a disznó. A bősi gazdák a vesszőt dögvész ellen a disznóól tetejébe szúrták, tavasszal pedig ezzel hajtották ki az állatokat. Sok helyen Márton napja volt a cselédfogás, illetve a legeltetés határnapja. A kalotaszegi falvakban évszázadokon keresztül rendezték meg a Márton-napi bált, a jószágoknak a legelőkről való végleges behajtása alkalmából.

Aktuális programok országszerte

Szent Márton tisztelete „szülővárosában”, Szombathelyen immár tíz éve gazdag eseménysorozatban nyilvánul meg. November 3-15. között sokszínű kulturális program, Márton-napi Lampionos Felvonulás, Vasi Dödölle Napok, nagyvásár és búcsú a Vasi Múzeumfaluban, illetve sokféle finom libaétel várja a látogatókat. A helyi éttermek és vendéglők nagy része hagyományos és különleges ajánlatokkal csábítja a vendégeket ezekben a napokban.

Az ország egyik legsikeresebb Márton-napi eseménye a szentendrei Skanzenben rendezett Szent Márton Újborfesztivál és Libator. November 13-án és 14-én fedett és fűtött sátor alatt lehet kóstolni az ország különböző borvidékeiről származó minőségi újborokat és pálinkákat, a helyben sült libaételeket és őszi csemegéket. A tollfosztóban és a kukorica-morzsolóban a látogatók bekapcsolódhatnak az őszi társas munkákba, a szántóföldi munkák lezárását követő felszabadult hangulatba. A Márton-játszóban krumplipuskát, írótollat, töklámpást és lampiont lehet készíteni. A Kisalföldön, a Szigetközben Halászi Márton-napi búcsús hagyományaiból kaphatunk ízelítőt. Az ünnepet a céhes legények jókedvű felvonulása zárja feldíszített szekereken.

A hazai újbor köszöntők hagyománya Villányból indult el jó másfél évtizede, s mára már legendássá vált a Márton-napi Újborköszöntő és Borszentelő a Polgár Bortrezor pincében. A november 6-i rendezvényen nem csupán a házigazda pompás fehér, rosé és vörös újborait kóstolhatjuk korlátlanul, hanem az eseményre meghívást kap valamennyi villányi borász újbora is. A finom borok mellé az ízletes ételek sem hiányozhatnak: töltött libanyaktól, a falusi libalevesen át a kemencében sült libacombig és ludaskásáig sokféle ínyencség gazdagítja a vacsora menüjét.

Még több Márton-napi program >>

Lovas Katalin