Thessaloniki Európa egyik legrégebbi városa, i.e. 315-ben alapította Kasszandrosz, Makedónia királya 25 falut csatolva hozzá. Felesége, aki Nagy Sándor testvére volt, Thessaloniki nevet viselte, innen a város elnevezése.

A macedónok által lakott város hamarosan „elgörögösödött”, iparának és kereskedelmének köszönhetően más népeket is magához vonzott. Némi kihagyással de három évszázadon keresztül minden év októberében megrendezték a „Kelet-Nyugat Kereskedőinek” vásárát, mely jelentős találkozóhely volt a két égtáj kereskedőinek. Talán erre a hagyományra építkezik a 24. alkalommal megrendezett Filoxenia Nemzetközi Utazási Kiállítás és Vásár, mely minden év október utolsó napjaiban nyitja meg kapuit. Az évtizedek folyamán Délkelet-Európa legjelentősebb szakmai rendezvényévé nőtte ki magát.

A város egykor Kostantinápollyal versengett a kultúra és a vallási központ „első” helyéért. E virágkort a Bizáncot elfoglaló keresztesek szakították meg, majd 1430-ban kezdődő oszmán hódítás. A 480 éves török uralom pontosan 1912 novemberében a várost védő Szent Demeter napján ért véget. A legtöbb városnéző program meglátogatja a Szent Dimitros /Agios Dimitrosz/ bazilikát -mely ha első látásra nem is különleges, de a belső látvány kárpótolja a látogatót-, egyszerűen csodálatos. Az alagsorban egy múzeum van, ahol megtekinthetjük a templom helyén álló római fürdő maradványát.

Egész Thessalonikire jellemző az egymásra építkezés. A különböző korok építészeti maradványai több méter mélyen a föld alatt találhatóak, mely egyedi látványt és hangulatot sugároz. Idegenvezetőnk külön hangsúlyozta, hogy az egykor sík területű várost tudatosan emelték ily módon. Hiszen a tenger felől érkező kalózokat a síkságról nem vették időben észre, így könnyen bejuthattak a városba.

Ma Thessaloniki egy milliós, meghatározó kereskedelmi kikötőváros. A Thermaikos-öböl partján terül el, a modern városrész a mai építészet remekeiből áll, az óvárosban műemlékek, építészeti maradványok tanúskodnak a római és bizánci időkről – mint a Rotunda, amit 306-ban építettek a római uralkodó Galerius császár mauzóleumaként. Nem messze tőle láthatjuk Galeriusz császár diadalívét, melyet a perzsák felett aratott győzelem tiszteletére emeltetett 303-ban.

A tengerparton áll a Fehér torony, mely a város jelképe, egykor többedmagával kerítette be a középkori várost. Pár hónapja nyílt meg a toronymúzeum, mely átfogó képet fest a város történetéről, modern audiovizuális és interaktív elemeket felhasználva teszi látványossá az ismereteket. A fehér toronytól a tengerparton tovább sétálva láthatjuk Nagy Sándor lovas szobrát.

Az Archeológiai Múzeum csodás gyűjteménye a kőkori, az archaikus, a római időkből lenyűgöző. A bizánci időkről nevezetes igazán Thessaloniki – mindenképpen meg kell látogatni e kor képzőművészeti emlékeit, templomait.A Bizánczi Múzeum a legpompásabb bizánci művészeti kollekció egész Görögországban, híven őrzi az egykori bizánci civilizáció emlékeit. Thessalonikiben az élet persze este látványosabb. A tavernák, kávézók, megtelnek, itt éjjel is „zajlik” az élet. Az éjszakai fények csodálatosak. Érdemes ide utazni, a kellemes klíma, az igazán különleges és változatos görög konyha, a történelmi és kulturális emlékek, a helyi lakosok vendégszeretete és nem utolsósorban a felejthetetlen görög zene, mely hazatértünk után is vissza-visszacseng fülünkben és arra biztat minket mihamarabb térjünk vissza görög földre.

Vajda Klára