x

Ahol mindig pálinkával fogadják a vendéget

Hírek , beszámolók, úti cél ajánlók

Ahol mindig pálinkával fogadják a vendéget

Feltöltve: 2012-09-04

A Nyírségről sokan máig annyit tudnak, hogy nagyon messze van. Akit mégis odavitt valaha a jó sorsa, az azért válaszol nehezen arra a kérdésre, hogy miért is érdemes oda elutazni, mert a válasz furcsa.

Az még úgy, ahogy magától értetődő, hogy egy jó pálinkatúrát kemencés kacsasültekkel, nyírségi töltött káposztával, lapcsánkával, gombóc levessel, mocskos tésztával érdemes arrafelé lebonyolítani, de még erre is azt lehet mondani: minek, majd a budai pálinkafesztiválon megkóstolunk! De ott van az afrikai szafarikat idéző Sóstói Állatpark, Európa egyik legjelentősebb vadállatos intézménye, amelynek vázlatos megtekintéséhez is bő fél nap szükséges. De egy héten át is adnak bőséges néznivalót a törpevízilovak, a szurikáták, a flamingók, a komodói sárkánygyíkok, a gorillák, a zöld piramis egzotikus lakói, a pingvinek, a nagymacskák, a papagájok, a medvék és társaik, akiket a jelenlétünkben etetnek a nagyobb élmény kedvéért a gondozók.
Nyíregyházától 11 km-re találjuk Érpatakot is, ahol minden szeptemberben megrendezik a Zsindelyes Pálinka Fesztivált. De ezért is érdemes a Nyírségbe menni, mert mesebelien olcsó tud lenni. Mondanám a kaszinót is, ahol Krúdy Gyula bátyánk gyakran elüldögélt, csakhogy az zárva van, s nem tudni, mikor lesz belőle attrakció. Igaz, ott a Svájci-lak, szintén Krúdy-emlékhely, ami viszont jól működő étterem.

Olcsó és jó

Nyírségi tanulmányutunkon a Zsindelyes Pálinkafőzde kóstolójában vártak minket a 2010-ben csokifagyijával díjnyertes Csekő cukrászda, akik ezúttal pálinkás macaront készítettek. De persze, ha már itt voltunk, kóstoltunk pálinkákat is, megszemléltük a díjnyertes zsindelyes ruhát id. Most jutott el az agyamig, hogy ez a ruha tényleg fapikkelyekből van, szakasztott úgy, mint a karcsai népmesében Facsuda királyné ruhája.
A díjnyertes tervező biztosított minket arról, hogy már bőrből készül a viselhető változat, amiben le is lehet ülni. Papp József, a főzde egyik tulajdonosa elmondta, hogy az elmúlt években fontos volt, hogy minél többféle pálinkával rukkoljanak elő, hogy minden korosztályt és társadalmi réteget megszólítsanak. Most már jobbnak látják, ha azokra a pálinkákra koncentrálnak, amelyeket sokan ismernek. Ilyen sem volt még: kora délután kényelmesen elfoglalhattuk a helyünket a Hotel Pagony wellness szállodában, amely az egyetlen négycsillagos hotel a megyében. Igen, ilyen kategóriájú szállásban nagy hiányt szenved a térség, viszont a tanyavilágban olcsón lehet kényelmes parasztházakat bérelni. A szálloda oldalában az ötpatkós minősítésű, nemzetközi hírű Timpex lovasiskolában 1200 Ft egy óra lovaglás. Lovastábor is működik gyerekeknek.
Amikor végigmegyünk az istállón a tulajdonossal, könnybe lábad a szemünk, ennyire szép lovakat élőben nem is mindenki látott még. Két paci olimpián is szerepelt, az egyik japán színekben. Cent nevű Európa-bajnok lovacskát meg is nézzük ugratás közben, aztán a mentás limonádék és pogácsák mellől három fiatalabb lókollégát is, akik szabadon, vagyis lovas nélkül ugranak egy speciális pályán.

Koktélok a medencében

Az utóbbi tanulmányutakon már bevált, hogy biciklin visznek körbe minket olyan látnivalókon, amelyeket korábban csak buszból láthattunk. Ilyenkor teszteljük azt is, milyen bringát lehet bérelni, és milyen a helyszínen a közlekedés. A Hotel Pagonytól többsebességes és egyszerű hobbikerékpárokon tettük meg az utat a Kalandparkig, részben városi forgalomban, részben a sóstói erdő katedrálisszerű fái alatt. A kalandparkban rövid oktatás után bukósisakkal és hevederrel vágtunk neki a szerintem nem is túl könnyű akadálypályának. Miután kegyetlenül megizzadtunk, betereltek minket a sóstói gyógyfürdőbe, ahol régi vágyam teljesült: beülhettem a gyógyvízbe, és koktélozhattam a vízi bárpult mellett.
A hatalmas sóstói strand késő délután is tele volt, pedig nem is olyan olcsó a belépő, 2200 Ft egy felnőtt jegy zárt kabinnal, közös öltözővel, benti toalettel. A vízben iható koktélok ára 850 és 1480 Ft között mozog.

Este a Pagonyban pagonylevest kaptunk, és kicsit féltem, hogy valami Kádár-kori „mindent bele” raguleves reinkarnációja lesz, de nem: szarvashús főtt benne, julienre aprított zöldség és friss gomba. Sertésszűz-nyárs jött utána, sajtos-tejfölös lapcsánkával, uborkasalátával. Talán az olcsó sajt volt a kakukktojás, a fogás többi része mívesebb, igényesebb volt. Két barátságos rétes, egy almás és egy meggyes zárta az ételsort. A helyi ízekre, a hagyományos tájjellegű ételekre egyébként itt mindenfelé számítani lehet.

A könnyező Mária ikon és a Báthoryak sárkányai

Másnap Máriapócson is kedves volt a fogadtatás, bár Kapin atya bokros teendői miatt nem érkezett meg. A Nagy Szent Bazil Rend monostora és mögötte a meghitt kicsi fatemplom gyönyörű, a könnyező Mária ikon másolatától nehéz szabadulni, meghatva nézzük a temérdek jegygyűrűt és mindenféle ékszert a tárlókban, amelyeket mind-mind Máriának adtak hálából hívő, az életükkel elégedett emberek.
Nyírbátorban a Minoriták barokk templomában kezdünk, de a templommal szemben a tavacskába benyúlik egy éktelen vassárkány, innen tudni, hogy egyúttal a Báthoryak földjén vagyunk, akiknek a címerében szerepel a nem is annyira mesebeli szörny. Régen ugyanis a különféle szauruszok csontjait egyszerű szántóvetők találták meg, s mindegyiknek csak azt a nevet adták, hogy sárkány, de azért a fantáziájukat megmozgatták a hatalmas méretek, a fura csontdarabok. Nyírbátor azért is a sárkányok földje, mert itt csatázott a mocsári sárkánnyal bizonyos Oposz vitéz, aki után Bátor lett a település neve, s a Gud-Keled nemzetségbeliek innen vették fel a Báthory nevet.

Amilyen szépséges a barokk templom csupa fából faragott figurájával, melyek közül Péter és Pál alakja ma is Európa egyik legszebbjeként emelkedik ki, olyan fura, barbár és ormótlan a sárkányok ábrázolása.
A reneszánsz Báthory-kastély felé menet több sárkányba is belebotlunk, de még a borzongató Szentvér legenda ábrázolásába is. Bent a Báthory rezidencián viaszszobor panoptikum beszéli el a Báthoryak török elleni harcát, a kenyérmezei diadalt, és a hírhedtté lett, ám manapság inkább áldozatnak tartott Báthory Erzsébet szintén véres-drámai történetét. Még visszamegyünk a Minorita templomba, ahol Máté evangéliumából másolhat egy nagy könyvbe egy-két mondatot, aki akar. Idegenvezetőink azt mondják, itt mindenki a személyének szóló mondatot kap. (Itt a látogató jegy 200 Ft.)
A Csekő Cukrászda előtt muszáj megállunk, hogy megkóstoljuk a díjnyertes csokifagyit (160 Ft egy gombóc). Olyan olcsók és finomak a sütik, hogy a hőség ellenére többen otthonra is bevásárolnak. Baktalórántházán a négycsillagos Hotel Fenyvesben a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség nemrégiben kinevezett elnöke fogad minket, ő ugyanis a tulajdonos. Tormás sonkatekercs az előétel. Zellerkrémlevest kapunk aztán baconchips-szel, pácolt dámszarvas sültet brokkolis-krumplis kupacokkal, hárombors-mártással, majd az idei országtortát. Krivács András azt mondja, a szállodát főként üzletemberek és vadászok töltik meg, akik jönnek keletről is, nyugatról is. A nyugatiak a gulyást és a magyaros ételeket kérik, amiket ők a régi, bevált receptek alapján főzik meg. Egy babgulyás 1050-1100 Ft, egy hústétel körettel átlagosan két és háromezer fölött van valamivel. Végezetül még egy nyírségi jellegzetesség: errefelé pálinkával kínálnak vagy szörppel, borral nemigen, mert szőlő itt nem terem, alma, szilva, meggy annál inkább. Viszont az utolsó zugban is tudják már, milyen a pálinka ideális hőmérséklete, és úgy is adják.

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu