x

Advent Krakkóban

Hírek , beszámolók, úti cél ajánlók

Advent Krakkóban

Feltöltve: 2008-12-12

Az idén nem rénszarvason jött hozzám a Mikulás és a Télapó ajándék sem csoki volt, hanem egy meghívás a a Krakkóba.

Másnap kora reggel vágtunk neki az útnak és két óra tájban érkeztünk meg Kislengyelországba. Nem az országot becézem, a Szepes vármegyétől Krakkóig terjedő országrészt nevezik így. Lengyel földön elsőként a Dwór étterembe tértünk be, amit egy XV. századi faházból alakítottak át eredeti népi hangulatú étkezőhellyé, s tiszteletünkre az ebéd alatt gurál népviseltbe öltözött népi együttes húzta a talp alá valót. Előételnek a jellegzetes füstölt kecskesajtot szolgálták fel, amiből távozáskor kis útravalót is kaptunk.

Sajnos így télvíz idején hamar sötétedik, úgyhogy a híres magyar várat, Nedecet már misztikus szürkületben közelítettük meg. A félhomályos várban barangolva azonban könnyű volt magunkat az 1300-as évekbe képzelni, amikor is Berzeviczy Kakas megépítette a magyar királyság északi védvárát. A vár egymást követő magyar nemesi családok tulajdonában maradt egészen 1943-ig, amikor is utolsó lakója, Bethlen Salamon Ilona elhagyta azt. Mind a mai napig terjednek mendemondák esetleges itt fellehető inka kincsekről, ami viszont valóságos, az a középkori erőd építészetének eredeti szépsége a megmaradt hadvezetési rendszerekkel és vidéki jellegével. A vár tornyából és teraszáról meseszép kilátás nyílik a körülötte kialakított mesterséges tóra, valamint a Tátra, a Pieninek és a Gorce hegyvonulataira.

A várból finom erdő illatban sétálunk le a tutajosokhoz, ahol sajnos csak filmen nézhetjük meg Lengyelország egyik legjelentősebb turisztikai látványosságát, hiszen az idény áprilistól októberig tart. A kanyargós Dunajec folyó mentén emelkedő 500 méter magas sziklafalak és a gyönyörű természet még filmen is ámulatba ejtő, tutajról nézve mindez örökre emlékezetes maradhat. A folyónak éppúgy, mint a tutajozásnak magyar gyökerei vannak. A XIX. század elején Szalay József szervezte meg a tutajos turista útvonalat, s az ő tevékenységének köszönhető, hogy a szegény gurál faluból divatos üdülőhely lett.

A Dunajec folyó kialakulásához egy legenda fűződik, melyben IV. Béla leánya, Kinga játssza a főszerepet. A magyar királylány Szemérmes Boleszláv krakkó-szandomiri herceghez ment felségül, és ő alapította meg a klarissza kolostort. A néphagyomány szerint, amikor az apácákkal a tatárok elől menekült, szalagját maga mögé hajította, ami a kanyargós Dunajeccé változott. Mivel azonban még így sem tudta megállítani a tatárokat, a fésűjét is hátra dobta, amiből sűrű erdő nőtt ki, s ez már elrejtette őket.

Estére érkezünk Krakkóba, ahol még egy ünnepi vacsora és a megérdemelt pihenés várt ránk.

Másnap frissült erővel indulunk az óvárosba, ahol aznap kezdődik a betlehemes verseny. A főtér közepén a szobor lábazatára mindenki kiteszi saját készítésű betlehemét, ami eltér a nálunk megszokottól, hiszen különféle templomokat, székesegyházakat örökítenek meg gyöngyből, sztaniolból, kekszből, majd ezekbe helyezik a betlehemes figurákat. Az egyszerűtől a nagyszerűig sorra érkeznek a látványosságok, amit a turisták nagy lelkesedéssel fotóznak.

Bóklásszunk kicsit Európa legnagyobb középkori terén, gyönyörködjünk a felújított XV. századi házakban és térünk be a Posztócsarnok gótikus-reneszánsz épületébe, ha itt járunk!

Utolsó napra marad a Wawel-i magaslat a Királyi Palotával és a koronázási székesegyházzal. Ehhez a dombhoz fűződik egy legenda, amely szerint ez a hely valaha a sárkány birodalma volt. Krak király fele királyságát és a lányát ajánlotta fel annak, aki megöli. Miután a lovagok sorra kudarcot vallottak, jött egy szegény szabó legény, aki egy bárányt ajánlott fel a sárkánynak, előtte azonban a gyomrába ként töltött. A sárkány elpusztult, a király pedig a dombon felépítette várát.

A boltíves, tornácos belső udvarról jutunk a reneszánsz palotába, ahol eredeti szépségükben láthatók a kazettás, vörös fenyő mennyezetek, középen aranyozott rózsákkal, megmagyarázhatatlan különlegességekkel, a kazetták között elhelyezett fejekkel. Mivel ilyen máshol nem lelhető fel és írásos emlékek sem maradtak fenn, jelentését nem tudták megfejteni. A termek legtöbbjében a falakat az egyedülálló flandriai gobelinek díszítik.

A székesegyház a lengyel történelem legfontosabb helye maradt még azután is, hogy a fővárost Varsóba költöztették, hiszen király csak az lehetett, akit itt koronáztak. Itt tértek örök nyugalomra is, de a királyok mellett a nemzeti hősöket, fontos egyházi személyiségek is ide temették.

Utoljára marad Krakkó talán legnevezetesebb épülete a Mária templom, melynek tornyában óránként felharsan a kürtszó, emlékeztetve a tatárok fölött aratott dicsőséges győzelemre. Legértékesebb kincse Európa legnagyobb, a középkorból származó, faragott szárnyas oltára. Az oltárt minden nap délben nyitják ki, feltárva ezzel Mária életének legszebb pillanatait, a fogantatástól a Szent Lélek elküldéséig.

Győri Anna

  • 
  • 
  • 
  • 
  •