x

GasztroNomád kalandozásai, körberágjuk az országot.

Címlap » GasztoNomád kulináris beszámolói

Hogyan kell helyesen sört csapolni?

Azt is megkérdeztem a sörgurutól a II. Budavári Sörfesztiválon, hogy ő milyen magyar sört töltene egy belga korsójába, mire ő azt mondja, a belgák biztosan sopronit vagy borsodit kérnének.

Melegh György sörguru, ahogy magát nevezi névjegyén, megmutatta, hogyan kell helyesen sört csapolni. Nem, nem száraz pohárba kell, mert akkor a sör szénsavassága nem tud kiteljesedni, szökik, töpörödik a buborék, széttartanak a korsóban az ízek. Vizezett korsóba kell csapolni bizony, mert akkor szépen oszlopba rendeződik a sör belseje a korsó falánál, s ott a buborék szép egyenletesen tör fölfelé. Igaz, hogy a víz miatt a sör keserűbb, mint szárazon, de az íz egységesebb, a buborékosság egyenletes és erőteljes. A tele korsóból selymesen csap ki a hab, s lefolydogál a korsó két oldalán.
Most vagyunk készen, most lehet inni. A kortyolások eredményeképpen habfoszlányok ülnek meg a korsó belső falán. A törésekből lehet látni, hány korttyal ittuk meg. „Ez a mintázat a brüsszeli csipke” – mutatja a sörguru. Impozáns a mutatvány, mindenki a szakember köré gyűlik, de azért nekem jobban ízlenek a szép, határozott ízgerincű, kézműves sörök.

Melyik magyar sört innák a belgák?

Mikor a békésszentandrásiak söreit kóstoltam, azt gondoltam, magyar kézműves sört bátran lehetne a belgákkal kóstoltatni, nem maradnánk szégyenben. Kérdem a sörgurut, hogy ő milyen magyar sört töltene egy belga korsójába, mire ő azt mondja, a belgák biztosan sopronit vagy borsodit akarnának inni. Kérdezem, hogy és a magyar kézműves sörök, hiszen hát Belgium is tele van is tele van kis családi főzdékkel. Erre azt mondja, a magyar kézműves söröket nem lehet mindenfelé kapni, és ezért a belgák nem ismerik, nem keresik is őket. Pedig mostanában már belvárosi bisztrók, éttermek hirdetik utcatábláikon büszkén, hogy náluk házi sört mérnek, de palóc sört árulnak a Dunakanyarban is. Jöhetnek a belgák.

A palóc sörös házikóban arról hallunk, hogy az 1900-as években Magyarországon 1200 sörfőzde működött, most pedig mindössze 47 van, igaz a sör legfőbb alapanyagait Magyarországon nem termesztik, nem gyártják, külföldről kell beszerezni. Feszegetem a határokat, kérdezősködöm a lambic sörökről, mivel bár afféle női söröknek tartják a gyümölcsös söröket, mégis ezek a legnépszerűbbek az utóbbi években, s ezek tudtak korábban tömegeket megnyerni a sörfogyasztásnak. (A sörfeszten egyébként szerepelt sütőtökös, bodzás, fügés, csokis, körtés, szilvás sör is a kínálatban.) Persze nagy a különbség a Soproni vagy a Borsodi gyümölcsös sörei s az éveken át kádakban érlelt kriek és más valóságos gyümölcssörök között. Igen sokat vesztek a tekintélyemből a sörös férfiak előtt mindezzel, ami már csak azért is furcsa, mert van egy északi országrészünk, ahol nincs is más, csak gyümölcs.

A megkóstolt sörökre bizony hamar meg kellett látogatnom az Oroszlános udvar előtt húzódó mosdósort, amelyről igen jó véleményem volt a korábbi pálinkafesztiválok idején. Elegendő számú tiszta, rendben tartott fülke volt, mindig találtam bent WC papírt, kezet mosni a fülkesor végén egy bádogvályú fölött lehetett kényelmesen – és ingyen. Ami szerintem fontos ott, ahol sok az alkohol, és ahol olykor kiszámíthatatlan, kinek mennyi árt meg, és hogyan működnek a vesék.

Elhűlve láttam egy ifjú vécés nénit a bódésor elején üldögélni egy féltányérnyi kétszázas társaságában. Meg is kérdeztem tőle:, hogy talán fizetős lett a WC? Azt akarta mondani, becsületkassza van, de talán nem használja túl gyakran a fenti előtagot, hát azt mondta helyette hirtelen, hogy tiszteletjegyet lehet váltani a vécére. Mire kijöttem kezet mosni, már egy másik hölgy pásztorolta a fénylő kétszázasokat. Kérdezte tőle valaki, mennyit kell itt fizetni, ő meg némán rábökött a kétszázasokra.

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu