Ha Burgenlandot az osztrákok Blaufrankischland-ként hirdetik, mi bátran mondhatjuk, hogy Sopron a kékfrankos fővárosa.
A táj és a talaj
Szőlő- és bortörténelem
Sopron környékén a szőlőművelés a kelta időkig nyúlik vissza. A középkorban Budával és a Szerémséggel együtt Magyarország legjelentősebb borvidékei között tartották számon. A soproni borok egyik legnagyobb határon túli felvevő piaca Szilézia volt. A város körüli szőlők a magukat poncichtereknek nevező németajkú polgárok kezében voltak, borospincéiket a városon belül a lakóházak alatt alakították ki. A XIX. században Sopron környékén még fehér és vörösborokat egyaránt termeltek, sőt egyes kutatók szerint a fehérborok voltak többségben. A filoxéra vészt követően azonban a Kékfrankos lett az uralkodó szőlőfajta. A hagyomány szerint azonban már a napóleoni háborúk idején is a Kékfrankos volt a legkedveltebb fajta a poncichterek pincéjében, ami nevét éppen arról kapta, hogy a francia katonáknak a gazdák csak az értékesebb kék frank ellenében voltak hajlandók ezt a vörösbort kimérni. Ma a kékfrankos mellett megjelentek nemzetközi fajták is cabernet sauvignon, merlot, pinot noir és syrah. Sopron környékén egykor a fehér fajták közül a Veltelini volt a legelterjedtebb, ma már termesztenek pinot blanc-t, sauvignon blanc-t és chardonnay-t is.
Program a pincéken kívül
Sopron történelmi hangulatú város, szűk utcákkal, középkori házakkal. Az óvárosi séta kellemes időtöltést kínál. A közeli Fertő tavat jó minőségű bicikliutak veszik körbe, a tó így nemcsak a fürödni vágyók számára lehet vonzó. A kerékpárosokon kívül izgalmas lehet a természetjárók számára is, hiszen a Fertő tó és környéke nemzeti park, a világörökség része, madárrezervátum. A műemlékek kedvelői Sopron közelében számos kastélyt (inkább Magyarországon) és rengeteg várat (inkább Ausztriában) látogathatnak meg. Sopron környéke gyalogtúrázásra, lovaglásra és gyógyvízi fürdőzésre is számos lehetőséget kínál.






