Felfedezetlen borvidékek

A világ nagy borvidékei mindenki előtt ismertek, így Bordeaux, Rioja vagy Napa a bor szerelmeseinek paradicsomai. Más vidékek viszont eltörpülnek a „nagyok” árnyékában, őket szeretnénk egy kicsit bemutatni. Az alábbi felsorolás két típusba sorolja ezen feltörekvő borvidékeket. Az egyikbe tartoznak azok, ahol a borászati hagyományok régi gyökerűek, több évszázados múltra tekintenek vissza, de meglehetősen izoláltak, ezek közé tartozik Románia és Umbria. A világ másik részén pedig szenvedélyes úttörők „ültetik el” a borkultúra alapjait. Erre látunk példákat Texasban és Patagóniában.

A kiválasztásba azok a borvidékek kerültek, ahol a borok iránti érdeklődés az utóbbi években váratlanul fokozottabbá vált. A borok többsége nem kerül kereskedelmi forgalomba, ami azt is jelenti, hogy élvezhetjük őket – mert mindig kapható – amikor csak a vidékre látogatunk. Micsoda csodálatos tájak ezek, mindegyik egy sajátos hangulatot áraszt. A borászok személyisége nagyban hozzájárul az élmény kialakulásához, amit ezek a tájak nyújtanak. A borászok szinte a hordóból üdvözlik a látogatót és a legnagyobb vendéglátóhelyen sem fér el 20 embernél több. Ezek a vidékek a borturizmus zavaró tömegessé válása előtt járnak, jelen állapotukban még kedvesek és félő, ha népszerűvé vállnak, ezt a varázsukat elveszítik.

Niagara Peninsula, Kanada
A vízből a borba – ez is lehetne a borvidék mottója. A vidék eddig a világ előtt a vízesés révén volt ismert, emellett Kanada legnagyobb szőlőtermő területe is egyben, az ország szőlőinek 70%- található meg Niagara vidéken. Északról az Ontario, délről az Erie folyó határolja a Torontótól kb. 130 km-re fekvő borvidéket. Utóbbi folyó jelenléte nagyban meghatározza a klimatikus viszonyokat, télen melegebb, nyáron hűvösebb hőmérsékletet jelent ez a szőlőnek.
A régió gazdag mészköves talaja adja a borok profilját. A szőlőfajták közül természetesen a hűvöset jobban bírók, így a Chardonnay, a Rizling, a Gamay noir, Pinot noir mellett a melegebb Cabernet franc virágzik. Folyékony aranynak is nevezik a vidék zászlósborát, ami az oly népszerű jégbor. Szüretelése – vagy inkább vágása – fagyott állapotban történik, amikor a kinti hőmérséklet tartósan -8°C alatt van. A fagyott szőlőszemekből koncentrált és aranysárga színű bort nyernek. A legtöbb jégbor rizlingből és a vidalból készül. A Vidal itthon nem ismert szőlő, ez tulajdonképpen a rizling hibridje a hűvösebb klímához „fejlesztve.”
A Niagara Peninsula borvidéken 70 borászat működik.
Itt található a világ első leed minősítésű (zöld épületminősítő rendszer) borászata is. A Stratus borászat pedig geotermikus energiát használ az épületei fűtéséhez. A híres jégkorongozó, Wayne Gretzky is alapított itt borászatot, No. 99-néven.
Nagyszabású eseménynek számít a januárban megrendezésre kerülő jégbor fesztivál, ahol sült gesztenyével és hideg jégborokkal várják a látogatókat.

Jura, Franciaország, az új jurassic korszak

Jura vidék, a francia-svájci határtól ered és a Rajnától a Rhone folyóig terjed ki. Keletre Burgundia határolja, és a hegyek mögött bújik meg, ezáltal hűvösebb éghajlata van, mint híres szomszédjának. A szőlőterületek déli fekvésűek, így a lehető legtöbb napsütést és meleget kapják a szőlők. Jura a maga 1900 hektárjával Franciaország legkisebb borvidéke. Burgundia hatása (az erősebb testvér) a termesztett szőlőfajtákban is érezhető, Chardonnay és Pinot noir a meghatározók. A különbség ott jelenik meg, hogy a Jura vidéken 6 AOC (eredetmegjelöléssel minősített) terület van. A legnépszerűbb bor a Vin Jaune (sárga bor), ami Savagnin szőlőből készül, hasonlít a fűszeres traminihez. A bor hat évig érlelődik hordóban, és eközben egy vékony élesztőhártya alakul ki annak tetején. Az így kapott száraz bor illatában – mely akár évtizedekig pihenhet hordóban – megjelenik a méz, a curry, diófélék és szárított rózsaszirmok. Ismertebb termelők: André & Mireille Tissot, Château Béthanie, Domaine Berthet-Bondet and Frédéric Lornet.
A vidék készít számos különleges italt is. Az egyik ilyen, a szalmabor (Vin de Paille), mely túlérett szőlőből készül, és nevét a szüret utáni szalmán történő szárításról kapta. Macvin, ami erjesztett must és brandy keveréséből készül. A vidék nem maradhat el pezsgőben sem Burgundiától, nekik is van egy márkájuk, a Crémant du Jura, természetesen champagne-i technológiával készül, pinot noir, chardonnay és poulsard (kékszőlő) szőlőkből.
Bortörténeti érdekesség, hogy itt született és nevelkedett Louis Pasteur, akinek a nevéhez fűződik a borra káros mikroorganizmusok hőzeléssel történő eltávolítása. Munkássága előrelépést jelentett a borbetegségek kezelésében, megelőzésében, a borkészítés technológiáján is sokat javított. Pasteur háza, Arboisban található sok érdekességgel, személyes tárgyakkal, eszközökkel van dekorálva.
A legenda szerint éppen a sárgabor csábította a jura vidékre azokat az apácákat, akik a VII. században alapították az apátságot Chateau-Chalon városában.

Michigan, USA

A legtöbb szőlő a Michigan tó körül kb. 40 km-es körön belül fekszik. A tó hatásának következménye, hogy a télen leeső hótömeg megvédi a szőlőt, ősszel pedig a víz közelsége a vegetációs időszakot teszi hosszabbá. A borvidék ugyanazon a szélességi fokon helyezkedik el, mint Burgundia és Oregon, és kb. 80 borászattal büszkélkedhet. A fehérszőlők közül a Rizling áll az első helyen, a kékszőlőknél a Pinot noirt művelik a legtöbben. Az első nagyszabású szőlőültetésre 1974-ben került sor, akkor Ed O’Keefe európai fajtából telepített szőlőt az üdülőhelyként ismert Traverse városában. Az általa alapított pincészet (Chateau Grand Traverse ) ma is piacvezető a rizlingek tekintetében. A szőlőterületek 60%-át az utóbbi tíz évben telepítették. Michigan 80 borászata évente több mint 4,5 millió liter bort állít elő.
Jellegzetesek az ún. Black Star farmok, ami megfelel az olasz agroturismo-nak. Ezen pincékben két borkóstoló helység, egy bár, kávézó és egy lovarda található. A borokon kívül kaphatók párlatok is, melyek ott termett gyümölcsökből készülnek, körte, barack és cseresznye.

Patagónia, Argentina

Az Újvilágnak is nevezett borrégiók közé tartozik Argentina is, melynek egyik legismertebb bortermelő vidéke, Mendoza. Argentinában nincs olyan tájtípus, ami a világon ne létezne, találunk itt hegyvidéket, sikságot, erdőket és sztyeppéket, gleccsereket és vízeséseket. Patagónia gyönyörű természeti értékei előtt minden utazó fejet hajt, borai kevéssé ismertek. A világ egyik legdélebben fekvő szőlői találhatók még itt. A híres Mendozától kb. 650 km-re fekszik a patagóniai borvidék. Alapvetően egy nagyon száraz vidéken járunk, kevés csapadék esik erre. A száraz, szeles klíma gátolja bizonyos szőlőbetegségek kialakulását (pl.: peronoszpóra). Mivel a nappali és éjszakai hőmérséklet ingadozása akár 40°C is lehet, a szőlő lassan érik, megmarad a cukor-sav arány. Patagónia két borvidékre osztható: Neuquén és Río Negro. A legtöbb szőlőterületen kékszőlő található, főleg Malbec és Cabernet, de a Chardonnay, Semillon és Torontes is díszeleg. Legnagyobb kihívást a szőlészeknek a vad szelek okozhatnak, melyek összekuszálják a hajtásokat és károkat okozhatnak virágzás idején a rügyekben. A papagájok és vaddisznók falánksága pedig az érett szőlőt „súlytja”. Neuquén vidékén a napsütés és a szelek a szőlő érésének ideális feltételeket teremt. A borok koncentráltak, lassan érnek és kellemes aromájúak.
Negro folyó völgye Patagónia legfontosabb és legrégibb szőlőtermő vidéke. A 120 km hosszan elfekvő oázis a száraz, nagy kiterjedésű Patagóniai fennsíkon fekszik. A terület klímája kontinentális, száraz és kevés a csapadék. A völgyet hideg telek és száraz, meleg nyarak jellemzik.

A folytatásban Texas, Umbria, Új-Zéland, Románia és egyéb érdekes, felfedezetlen borvidékek következnek.
Borbaráti üdvözlettel:
Cseh Márton