x

Bájos italok alapja

Miben más a löszön termesztett szőlő gyümölcse?

A Kárpát-medence 300 ezer négyzetkilométernyi területének felét lösz borítja, ezen belül hazánkban mintegy 30 ezer négyzetkilométert borít e talajfajta. De mit jelent a talaj minősége a szőlőtermesztésben? A borászokat azért érdekli, mert kíváncsiak, milyen tulajdonságokat hordoznak a különböző talajok és mit ad át ebből a bornak.

Miben más a löszön termesztett szőlő gyümölcse?

A Hétszőlő Pincészet soha nem titkolta, hogy szőlői löszös talajon fekszenek.
Ennek is volt köszönhető, hogy boraik az átlagosnál jóval illatosabbak, de vékonyabbak voltak. Az ő kezdeményezésükre kóstoltunk pár kizárólag „löszös” tokajit a vidék legkülönbözőbb területiről.

Hárslevelű és a lösz

A hárslevelűről valahol azt olvastam, hogy ha egy igazán jó családban a furmint a családfő, akkor a ház asszonya feltétlenül a hárslevelű. Ez jól mutatja a két szőlőfajta virágzó együttélését a borvidéken, nem véletlen, hogy az aszúborok többségében e két szőlőfajta bora igen gyakran találkozik.

Demeter Zoltán Szerelmi dűlőből származó 2009-es hárslevelűjével nem volt szerencsés kezdenem a sort, mivel túl magasra tette a mércét. Elképesztő tisztaságban jelenik meg a hárslevelű jellegzetes hársos illata és az ásványosság. E két motívum találkozása és a borász filozófiája tette ezt a bort olyan koncentrálttá és testessé, melyhez foghatót ebből a fajtából még nem kóstoltam. Világhírű borvidékünk egy igen sajátos ellentmondására hívnám fel a figyelmet: a Szerelmi dűlő mindig is a kiváló minősítésű területek közé tartozott Hegyalján. Erről a területről származik a műanyag palackban kapható, kb. 500-800 forint közötti édes, a 15-ös alkoholfokú, testes furmint, és a fenti izmos, de bájos hárslevelű is. Mind ugyanannak a parányi dűlőnek a termései, csak a borászatok filozófiája más...

A Gizella Pincészet hárslevelűje (2008) kedves és behízelgő. Réteges szerkezetében főleg déligyümölcsök rejtőznek. A tarcali Barát dűlő termése. A Kikelet pincészet két hárslevelűje két teljesen más bort mutat. Az első (2008) árnyalt, telt, szép illattal, melyben a friss őszibarack mosolyog. A bor lendületes, élvezetes. A 2009-es változat sokkal jobban hordozza a fajtajelleget, ugyanakkor beltartalma gazdag, kissé fűszeres, izgalmasabb is.

A furmint kiválóan képes közvetíteni egy terület értékeit száraz és édes kivitelben egyaránt. A Balassa Pincészet Thurzó dűlőből származó furmintjának (félédes) fantasztikus illata tárul elénk. Vaníliás, mogyorós zamatok keverednek benne kemény savakkal. A Dorogi testvérek furmintja izgalmas és telt, vastag és nagyon karakteres. Egyedül a Szepsy Pincészetnél éreztem egy kicsit erőlködésnek a bort. Rendkívül vegetális illatú és ízű, kerek, de azt hiszem nem ez a dűlő igazi értéke.

Borbaráti üdvözlettel:
Cseh Márton
Sommelier