x

A villányi szőlőtermesztés története

A villányi szőlőtermesztés története

A szőlőtermesztés eredete talán a Villányi borvidéken a legrégebbi.

A történelem előtti időkben is lakott terület volt már a vidék, melyet bronzkori leletek is bizonyítanak. Már a kelták és a rómaiak is foglalkoztak szőlőtermeléssel ezen a területen. A Szársomlyó-hegy oldalában feltárt római kori oltárkő feliratán 50ha szőlőtelepítés olvasható, amely a rómaiak tartós jelenlétéről és szőlőművelésük fejlettségéről tanúskodik, így a Honfoglalás után a Kán, Kalán és a Bor nemzettségek már virágzó szőlőtermesztést találtak a borvidéken.

villányi szõlõ
A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak, ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó környékén művelte a szőlőt. A 14.-15. századból fennmaradt iratok mind említik a villányi szőlőket és ezzel a művelés folyamatosságát tanúsítják, ilyenek pl. a határbejárási iratok, valamint a birtokcserék oklevelei, amelyekben többször felbukkan a Villányi család neve, amely a helység névadója lett.

A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv és rác népességet telepítettek, akiknek köszönhetjük a Kadarka fajtát és a vörösborkészítést. A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot folyamatosan és szervezetten pótolták, főleg német nemzetiségűekkel. Betelepülésük jelentős változásokat hozott a szőlőtermesztésben és a borászatban. Ők hozták magukkal a kékoportó szőlőfajtát is. A falvak közelében pincesorok épültek. A kis présházakból nyílnak a rövid, ritkán elágazó, kevésbé mély pincék. Itt történt a leszüretelt és a nagy hordókban odaszállított termés feldolgozása, erjesztése.

Szársomlyó
A villányi bor egyre nagyobb hírnévre tett szert, nemcsak hazánkban, hanem külföldön is. A filoxéravész idején a szőlőültetvények újból elpusztultak. A rekonstrukcióban nagy szerepe volt a Teleki család világhírű alanynemesítői tevékenységének. A Villányi borvidéknek mintegy 300 éves múltra visszatekintő története van, amikor is az uradalmi gazdálkodás volt a jellemző. A kisebb birtokosok, jobbágyok, parasztok, kistermelők mindig átvették az újabb ismereteket, ezzel is biztosítva a bortermelés folytonosságát. A villányi bortermelők, a családi pincészetek az elmúlt évtizedekben azért tudtak európai szintű termékeket előállítani, mert itt mindig megvolt a legkorszerűbb szakmai ismeretanyag és eszközrendszer, mely a nagyüzemi gazdálkodást jellemezte.
A rendszerváltás után a kárpótlással és a privatizációs folyamatokkal egy új birtokstruktúra kezdett kialakulni. Megerősödött a magántermelés, létrejöttek a családi gazdaságok, melyek 30-60 hektáron termelnek évi több ezer hl bort.
A mai villányi borvidék nagyhírű pincészeteinek tulajdonosai valódi sikertörténetet tudhatnak magukénak. Villány büszkén vállalhatja a Rómában 1987-ben odaítélt „Szőlő és Bor városa” címet.

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu