x

Sokszínű Kárpátalja

A közel 13 ezer négyzetkilométer kiterjedésű Kárpátalja ma Ukrajna nyugati vidéke, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos. Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött, a második világháborút megelőzően közel ezer éven át Magyarország, majd a trianoni békeszerződést követően Csehszlovákia, illetve 1945-től 1991-ig a Szovjetunió része volt.

Túlnyomórészt hegyvidéki terület, csupán egyötöde alföld. A táj képét a Kárpátok vonulatai határozzák meg: a Beszkidek és a Gorgánok a vízválasztón helyezkednek el, míg tőlük távolabb a Poloninák, a Vihorlát-Gutini hegylánc és a Máramarosi havasok húzódnak.
Kárpátalja és egyben Ukrajna legmagasabb pontja a 2061 m magas Hoverla. A mai Kárpátalja soknemzetiségű, így kultúrája is több hagyományból táplálkozik, meglehetősen sokszínű. Jelen van Magyarország, Erdély és Szlovákia kulturális öröksége, de az őslakosnak számító kárpátaljai ruszinok, továbbá a románok, az ukránok és az oroszok kultúrája is együttesen megjelenik.

Ezernyi látnivaló

Kárpátalja fő kulturális látnivalói a várak és várromok, melyek közül legjelentősebb a munkácsi és az ungvári vár. A kastélyok közül a beregvári Schönborn-kastély a legszebb, de érdemes megnézni a nagyszőlősi Perényi-kastélyt, a szentmiklósi Rákóczi-kastélyt, vagy a beregszászi Bethlen-Rákóczi-kastélyt is. Számos templom képvisel fontos turisztikai vonzerőt: a román kori templomok közül legjelentősebb az Ungvár egyik külvárosában álló gerényi rotunda (körtemplom), ahol Kárpátalja legszebb középkori freskói találhatóak. A gótika szép példája a beregszászi és a munkácsi katolikus templom, a barokk stílusé pedig az ungvári püspöki székesegyház, valamint a munkácsi bazilita templom és kolostor épületegyüttese. A festett fakazettás mennyezetű falusi templomok közül a legszebbek Csetfalván, Szalókán, Visken és Técsőn láthatóak. Kárpátalján számos fatemplomot is megtekinthetünk, ezek a ruszin népi építészet remekei. Kárpátalja hajdan nagyszámú zsinagógájából mára csak néhány maradt fenn.

Munkács

A 80 ezer lakosú város az Alföld és az Északkeleti-Kárpátok találkozásánál fekszik. Több híres művész szülővárosa, a legismertebb közülük Munkácsy Mihály festő, de Csortos Gyula és Uray Tivadar színművészek nevét is feltétlen érdemes megemlíteni.
Munkács belvárosa számos látnivalót tartogat. 14. századi eredetű római katolikus templomának gótikus szentélye a város egyik legrégibb, máig fennmaradt építészeti alkotása. Cirill és Metód szobra a szláv kultúra jelenlétére emlékeztet. Számos temploma közül tekintsük meg az új római katolikus templomot, mely az 1900-as évek elején épült, Czigler Győző tervei alapján. A 11. században alapított fekete-hegyi kolostor ortodox püspöki székhely, itt található Kárpátalja leggazdagabb könyvtára. A szecessziós stílus figyelemre méltó alkotása a városháza 1899 és 1901 között emelt épülete. A város további nevezetessége a 17. századi Rákóczi-kastély - a „Fejér-ház”, melynek egykor vendége volt II. József és Ferenc József is.
A belváros szép épületei azonban eltörpülnek a tekintélyes vár alatt.
A gazdag hagyományokkal rendelkező vár napjainkban szépen felújítva várja látogatóit. Munkács a Rákóczi-szabadságharc leverését követően királyi birtok lett, hosszú évekig börtönerődként működött. Az elítéltek között Kazinczy Ferenc, a magyar nyelvújítás jeles alakja is raboskodott falai között. A munkácsi vár kútja 86 méter mély, érdekes története, hogy az 1700-as években a 71. méternél titkos alagutat vágtak a falába, amely a Latorca partjával köti össze a várat.

A Szinevéri-tó Nemzeti Parkban

A kulturális értékek megtekintése után vegyük fel a túrabakancsot és irány a természet, hiszen Kárpátalja – ahogy neve is mutatja – főként hegyvidéki területeiről nevezetes.
Kiépített, többé-kevésbé könnyen járható túraútvonalakon juthatunk el a legszebb látnivalókhoz. Az útvonalak gyenge, ám annál izgalmasabb pontjait a patakokon, kisebb folyókon átívelő kötélhidak jelentik, melyek járófelülete helyenként kissé hiányos… A területen több helyen is fakadnak oldott ásványi anyagban gazdag források. A túránkon érdemes megállni, és megkóstolni ezt a számunkra elsőre talán szokatlan illatú és ízű vizet.

Kárpátalja egyik gyöngyszeme a Szinevéri-tó és környéke. A 40 hektár nagyságú Szinevéri-tó Nemzeti Park a Gorgánok hegyei között fekszik, ott, ahol a Tisza mellékfolyója, a Talabor ered.
Ez Kárpátalja legnagyobb tava, legmélyebb pontján 22 méter, vizében szivárványos, folyami és tavi pisztráng is él. Közepén kopár szikla emelkedik ki a vízből, emberi szemre emlékeztető formát adva a képződménynek. A tóhoz egy szép monda is kapcsolódik, a grófkisasszony (Színye) és a pásztorfiú (Vér) tragikus szerelmi története, melyben a gróf gonosz módon megölette a pásztorfiút, nehogy „rangon alul” kelljen férjhez adnia lányát. Színye ahogy meglátta mi történt szerelmével, sírni kezdett és végtelen bánatának könnycseppjei tóvá növekedtek. A fenyvesekkel körülölelt tavat körbejárva érdemes megtekinteni a hagyományos építésű parasztházakat is. Mintha egy szabadtéri falumúzeumban járnánk – pedig ez nem bemutatóhely, a mindennapi élet része, olyan élményben részesülhetünk, mintha egy időutazáson vennénk részt!

Fel a csúcsra – Irány a Hoverla!

A 2061 méter magas Hoverla, mely az Északkeleti-Kárpátok és egyben Ukrajna legmagasabb hegycsúcsa, a Máramarosi-havasokban emelkedik. Több mint száz év óta kedvelt kirándulóhely. Az első, jelzett turistautat 1880-ban nyitották meg, a hegycsúcs Kőrösmezőről érhető el legkönnyebben, mi is innen indulunk, a legkedveltebb útvonalon.

Az út első szakasza már önmagában hatalmas élmény, teherautón jutunk el a hegy lábáig.Innen a jelzett turistaúton 2-3 óra gyaloglás után, megközelítőleg 700 méter szintkülönbség leküzdésével jutunk fel a csúcsra. Igazi magashegyi túrán vagyunk, a magasság növekedésével jól nyomon követhetjük a növényzet változását – a hegy lábánál fenyőerdőben haladunk, majd följebb haladva ezt a törpefenyő és boróka váltja fel.
A hegy legfelső részét havasi rét borítja, amelyet helyenként a kőomlások csíkjai tagolnak. A hegycsúcson még nyár elején is látunk hófoltokat, amelyek július végére olvadnak el teljesen, de szeptember-október környékén már újból előfordulhat hóesés. A hegycsúcson több emlékoszlop, kereszt és emléktábla is található.

Kép és szöveg: Komlós Attila

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu