x

Nógrád élő mesekönyve

Ha közvéleménykutatást rendeznénk arról, hogy melyik Magyarország legismertebb hagyományőrző kis falucskája, akkor szinte biztos hogy Hollókő végezne az első helyen. Ráadásul a fővárostól nincs is messze, mintegy száz kilométerre található északkeleti irányban. A Cserhát-hegység dombjai évszázadok óta helyet adnak ennek a csöpp kis falunak, amit csapatostól keresnek fel a turisták, sőt húsvétkor szinte lépni is alig lehet az ideözönlő embertömegtől. A nyugalmat kedvelőknek érdemes tehát az év egy másik szakában felkeresni. Ilyen nyugalmas időszak lehet például a késő ősz, vagy akár a téli időszak, amikor a hótakaró még romantikusabbá varázsolja a tájat.

Az élő múlt

Hollókő legreprezentatívabb része az Ófalu. A házak itt védettség alatt állnak, de mégsem lehet azt mondani, hogy egy múzeumban, vagy skanzenben járunk. Élő falu ez, ahol az idős lakosság ugyanúgy éli mindennapjait, mint évtizedekkel ezelőtt. Az átlagéletkor 50 év felett van, sokszor látunk idős néniket ücsörögni Hollókő jelképe, az 1889-ben épült kis római katolikus templom előtt. Az apró templom fatornyos, zsindellyel fedett, és már húsz esztendeje állt, amikor a faluban tűzvész ütött ki. Ez szinte minden felemésztett, ezért a híres Ófalut 1909 után építették fel.

A vár

A falu felett egy viszonylag magas dombon áll Hollókő másik ékessége, a középkori vár. Régi legenda fűződik az épülethez, amely a falu nevére is magyarázattal szolgál. Egy Kacsis András nevű nemes elrabolta a szomszédos földesúr szeretett aráját, és hogy maz vissza ne szökjék, az éppen egy akkor épülő vár (amelyik nem a maival azonos) egyik szobájába zárta. Volt azonban a szépasszonynak egy dajkája, aki boszorkányos képességekkel rendelkezett. Megkereste az ördögöt, és sikerült rávennie, hogy a fiait változtassa hollóvá. A hollófiak úgy lebontották az épülő vár falait, hogy kő kövön nem maradt. A hollófiak összegyűjtötték az értékes építőanyagot, és a falu fölé magasod ormon egy minden eddiginél szebb, új várat emeltek belőlük. Innen kapta Hollókő vára, és az alatta elterülő falucska a nevét.
A valósághoz hozzátartozik, hogy a vár alatti területet tényleg kedvelték a Magyarországon akkor még cseppet sem ritka - és mellesleg igen intelligens madarak - a hollók. Az igazi név tehát innen származik - de a legenda mennyivel romantikusabbnak hat... Mindenképpen érdemes egy túrát tenni az impozáns várromhoz, és megnézni az itt található kiállítást. Fegyverek, régi kövek mesélnek hajdani korok dicsőségéről... Visszafelé a Millenniumi Emlékparkban megtekinthető Székó Gábor Várlegenda című szobra is.

A falu története

A faluról az első említések a XIV. század első feléből valók. A törökök elűzték a lakosságot, a XVIII. század elején mindössze néhány lakos maradt a településen. Történtek valószínűleg betelepítések, hiszen az 1720-as híradásokban Hollókő már mint nemesi község szerepel, ami egyben azt is jelentette, hogy lakói mentesültek az adófizetés terhe alól. A mezőgazdaság a kedvezőtlen természeti adottságok miatt soha nem volt jelentős errefelé. Mivel a házak fából készültek, ráadásul alapozás nélkül, és könnyen lángra lobbanó zsúptető fedte őket, több tűzvész is történt a faluban. Ezt még az is elősegítette, hogy kémény helyett csak füstlyukakon szellőztették a szabad tűzhelyeket. Az 1909-es nagy tűzvész után gyökeres változások történtek. Vályogházakat építettek kőalapra, és a zsuptető helyett cserépzsindellyel készültek a tetők, megtartva eredeti formájukat. 1911-re épült fel a mai Ófalu, és azóta nem is sokat változott.

Az Ófalu

Hollókő tipikus példája az úgynevezett egyutcás falutípusnak. A palóc településeken a hagyomány szerint egyetlen nagy telekre építkeztek a nagycsaládok. Ahogy bővült a család, a területen hátrafelé mindig újabb és újabb házat emeltek.. Hollókő szívében található az a kis dombocska, ahol a kis festői fatornyos, zsindely tetejű templom áll, 1889-ben épült, közadakozásból. A turisták nagy része valószínűleg ezért a látványért látogat ide: a kicsi templom és környezete valóban egyedi, és Hollókő szimbólumává vált.
A település ma is apró. Mindössze négyszáz állandó lakosa van, és az épületek közül hatvanhetet nyilvánítottak védettnek. A földszintes parasztházak tornácosak, melyek faloszloppal és deszkamellvéddel díszítettek. Általában úgynevezett kontyolt nyeregtetős megoldással épültek.

A palócok

A palócság eredetének kérdésében még ma sincsenek egyértelmű állásponton a néprajzkutatók. Abban viszont megegyeznek, hogy Hollókőt egyértelműen palóc település. Ennek megfelelően a palócok hagyományait mutatják be évről-évre az idelátogató turistáknak.
A palóc házak jellemzően hármas tagolásúak. A tisztaszobát nevezték "háznak", és ehhez tartozott a kamra és a pitvar. A díszítések nagyon jellegzetesek, és nemcsak Hollókőre jellemzőek. A vidéken többfelé megtalálhatóak.
Az asszonyok szinte egyetlen foglalatossága a kender feldolgozásához köthető. Kenderből szőtt vászon volt az anyaga a jellegzetes népviseletüknek, de ebből készült az asztalterítő és az ágynemű is. A díszítést magas színvonalon űzték, jellegzetes saját stílust alakítottak ki.
Régen természetesen hétköznap is népviseletben jártak Ma már csak ünnepeken viselik az asszonyok, a férfiak pedig már legalább ötven éve nem hordják. A ruházat valaha reprezentálta a család anyagi és társadalmi helyzetét, a tartós darabok öröklődtek is. A családi állapotot a főkötő, az ingváll és a sok alsószoknya jelezte. Ez utóbbiból néha 15-20 darabot is viseltek jeles ünnepeken.

Messze földön híres húsvét

Mint már említettük, a falu lakossága jórészt idős emberekből áll. Az átlagéletkor 50 év felett van, ami rendkívül magas szám. Ennek ellenére a hollókoi hagyományokat évről évre felelevenítik. Ezen alkalmak közül a legfontosabb a húsvét, ilyenkor felveszik kézzel szőtt és hímzett népviseletüket. Újabban szerencsére lehet látni fiatalokat is az ünnepi sokadalomban, akik újra kezdik felfedezni a régi népszokásokban rejlő örömöket és szépségeket. Ha ezek a hagyományok újra divatba jönnek, talán nem kell attól félnünk, hogy az idős emberek kihalásával végere a feledés homályába vész kultúránk egy igen becses szelete, a hollókői húsvétolás.

A világörökség része

Magyarországon Budapest után elsőnek Hollókőt vették fel a világörökségi listára, 1987-ben. A Világörökségi Bizottság indoklása szerint a "a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel és napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település, melynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják."

Hollókő tehát mindmáig az élő múlt, és ezt nagyon kevés magyar településről lehet elmondani. Aki még nem járt errefelé, az mindenképpen tegyen egy kirándulást. A tél ugyanolyan csodálatos élményeket tartogat, mint a tavaszi hagyományos ünnepségek, a nyári túrázás vagy az ősz varázslatos színei.


Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu