x

Mászni jó!

Ma már nemcsak néhány fanatikus kiváltsága, hanem tömegek kedvtelése a falmászás. Ráadásul nem is kell kimennünk a hegyekbe, hanem csak a hozzánk legközelebb eső klub tornatermét felkeresnünk, ahol príma falakon gyakorolhatunk. Olvasóinkat a sport kiváló ismerője és művelője, Pakányi Péter avatja be a részletekbe.



A laikus, amikor először a falmászásról hall, arra gondol, hogy az emberek kimennek a hegyekbe, a sziklákra, de létezik ennek a sportnak egy belső téri változata is.

Eleinte csak a kinti mászás létezett. Nagyjából az ötvenes-hatvanas években kezdődött el a divatja, körülbelül akkorra tehető, amikor először megmászták a Himalája legmagasabb csúcsát. Persze, régebben is másztak, de akkoriban lett ez a sport igazán népszerű. A legelszántabbak elkezdtek azon gondolkodni, hogy télen, rossz időben, meg egyébként is, hogy lehetne ezt bármikor gyakorolni. Ekkor kezdték el behozni a falat beltérre. Tulajdonképpen a belső mászófal egy lemodellezett változata a kintinek, próbálták ugyanazt megteremteni, ami kint, a természetben található. Ez a változat manapság már sokkal népszerűbb, mint a kinti mászás.

Gondolom, többféle nehézségi fokozat létezik...

Igen, a mászófalnak az egy nagy előnye, hogy te építed. Te találhatsz ki utakat, a kezdő utaktól kezdve a legkeményebb haladókig ki tudsz építeni magadnak újakat, és közben is tudod cserélgetni őket. Tehát ha megunsz egy utat, vagy azt mondod, hogy már nagyon ismered, fogod a csavarokat, és átteszed a fogásokat. Így hívják ezeket a kiálló kapaszkodókat. Ezek egy körmösanya rendszerrel a fal bármelyik pontjára felerősíthetők.

Milyen anyagból készül a fal?

Ez speciális faanyag, amit egy vas vázrendszerre szereltek, és a fogásokra fel van fújva egy olyan réteg, aminek kissé dörzspapírszerű a felülete, hogy jobban tapadjon.

Mióta ilyen népszerű Magyarországon ez a sport, és kiknek ajánlható?

Én úgy gondolom, hogy a kilencvenes évektől kezdték egyre többen megismerni, napjainkban pedig már tömegek látogatják a különböző falmászó klubokat.
Így másfél évtized tapasztalata alapján nyugodt szívvel állítom, hogy szinte mindenkinek ajánlható. Pont az a lényege a benti mászófalaknak, hogy felfoghatjuk egy családi eseménynek is. Nálunk rendszeresen elő szokott fordulni, hogy egy család elhozza a gyerekeit, és apuka, anyuka, gyerekek együtt másznak. A nehézségi fokok különbözőek, ezért mindenki megtalálja a maga számára azt a kihívást, amit le tud győzni. Sokan azt gondolják, hogy ehhez elsősorban fizikai erőnlét kell. Én erre mindig azt válaszolom, hogy nézzük meg a gyerekeket, akik fára másznak, akik átmásznak egy kerítésen, nem is tanulták ezt a mozgást, mégis ösztönösen beléjük van kódolva. A felnőttkorra ezt elfelejtjük. Ez egy olyan sport, ami minden izmunkat átmozgatja.

Középkorúaknak és idősebbeknek is elkezdhetik?

Én nagyon-nagyon tudom javasolni. Ez természetesen oktató-függő is, hogy tényleg türelmes ember legyen, de talán ez minden sportra igaz. Minden korosztály talál ebben kihívást, és mindig van sikerélmény. Ez benne a jó. Gyakorlatilag mindenkit haza tudok innen úgy küldeni, hogy azt mondja, ma is újabb sikerélményem volt, és közben jól is éreztem magam.
Nagyon-nagyon fontos, hogy úgy fárad el az ember, hogy közben jól érzi magát. 70 év feletti ismerősöm is van, aki szokott mászni. Nemrégiben kezdte, pár éve. Ő kiegészítő sportnak használja, nem lett vérprofi, de ebben pont ez a jó, hogy nem kell profinak lenni.

Egy teljesen kezdő mikorra juthat el a fal tetejéig?

Ez nyilván attól függ, hogy milyen a pálya, de jelen esetben azt mondom, hogy a jobb oldali falon, amit látsz, a második alkalommal már simán fel fogsz tudni jutni. A baloldali fal már egy kicsit nehezebb, azáltal, hogy van benne egy pici áthajlás, illetve kevesebb a fogás. Ahhoz már némi gyakorlat szükségeltetik – azt pedig egy négy-öt alkalommal lehet elsajátítani. Persze, ez elszántságtól is függ.

Kell ehhez valamit gyúrni, vagy erősíteni?

Egyáltalán nem! Ez nem az erőről szól. Ez egy tévhit. Nyilván, aki nagyon jól mászik, az erős is.
A mászás nagyrészt arról szól, hogy elsősorban a lábad használd, és csak azután a kezedet. Hiszen a lába mindenkinek erősebb, csak a biztos támaszt kell megtalálni. Tényleg nem az erő számít.

Látom, hogy komoly biztosítórendszert használtok, van egy ember, aki alulról vigyáz arra, aki mászik. Kötél nélkül innen azért nagyot lehetne esni. Mik az erre vonatkozó szabályok?

Minden beltéri vagy kültéri mászáshoz egy biztosító kötél alkalmazása szükséges. Azt tanácsolom mindenkinek, csak szakképzett ember felügyelete mellett gyakorolja ezt a sportot! Kinti és benti helyszínen is úgy szokott lenni, hogy párban haladnak előre, az egyik ember mászik, a másik biztosít. A biztosító embernek érteni kell a csomókhoz, a kötelekhez, a beülőkhöz. Nagyon egyszerű dolognak tűnik, de aki ismeri ezt a szakmát, az tudja, hogy nagyon sok apró dolog van, aminek maximálisan rendben kell lennie ahhoz, hogy mindenki teljes biztonságban legyen. Viszont ha minden rendben van, akkor azt tudom mondani, hogy sokkal biztonságosabb sport, mint akár a foci. Minden kötött pályán mozog, ezért a sérülés nagyon ritka.

Mekkorát ránt rajtunk a kötél, ha véletlenül megcsúszik a kezünk és leesünk?

Ebben a biztosítási rendszerben maximum 30-50 centit lehet esni, azután megtart a rendszer.
Ez az úgynevezett orosz biztosítás. Itt érdemes megemlíteni, hogy különböző biztosítási rendszerek vannak. Ha kinti falról és kinti mászásról beszélünk, akkor először is föl kell vinni a kötelet. Felmerülhet a kérdés, hogy ki az, aki legelőször feljut kötél nélkül...Van egy úgynevezett elölmászó, aki mindig a tapasztaltabb, és vannak különböző eszközök, amelyeknek segítségével fölviszi a kötelet előre, leereszkedik, és akkor elkezdődhet a kevésbé gyakorlottaknak a biztonságos mászás.

A kezdőknek csak tornatermi lehetőségek adottak?

Sokan nem tudják, hogy a környező hegyekben milyen sok mászási lehetőség van: kiépített mászóutak, úgynevezett mászóiskolák, ahol kiválóan lehet gyakorolni szabadtéren is. Persze, ezek olyan helyek, ahol a helyszínen nincsen biztosítás. Viszont ha elmész egy egyesületbe, ott megismerkedsz olyanokkal, akik ezt profi szinten űzik, akkor velük ki tudsz oda menni. Itt meg kell említeni az Oszolyt, ami Csobánka mellett található, ami egy nagyon-nagyon híres mászóiskola, vagy a Hármashatár-hegy környékén található sziklafalakat, ahol remek lehetőségek vannak.

Milyen felszerelés igénye van ennek a sportnak?

Mindenféleképpen kell egy jó 40 méteres kötél, amit az egyesület biztosít. Ha valaki elmegy az egyesületbe, csak tagdíjat kell fizetni, ami elenyésző ahhoz képest, hogy mennyibe kerülnek az eszközök. Illetve van, amikor napidíjat kell fizetni a használatért, de az is minimális ahhoz képest, amennyibe kerülne .

Annak is kell fizetnünk, aki biztosít?

Nem, az benne van a tagdíjban. Amire általában érdemes beruházni, az egy cipő, persze, annak, aki úgy gondolja, hogy most már hetente legalább egyszer-kétszer fog mászni. Már említettük, hogy a lábnak nagyon komoly szerepe van, és azt az egyet fontos venni. Általában adnak beülőt, de az is úgy szokott lenni, hogy előbb-utóbb az ember vesz magának egy sajátot. Ez olyan 8.000,-Ft-tól 20.000,-Ft-ig terjedő összeget jelent. Később érdemes saját karabinereket is vásárolni.

Mennyiben más egy ilyen cipő, mint egy hagyományos sportcipő?

Ezeknek a cipőknek az orr része nagyon kemény gumi, egyrészt nagyon tapadnak, pontosan rá tudsz lépni nagyon pici kiálló részekre is, és nem csúszik le a lábad. A boltban az eladók egy számmal kisebb cipőt szoktak ajánlani, hogy még jobban érezzük a falat. Én kezdőknek azt ajánlom, hogy nyugodtan vegyenek csak egy komfortos cipőt, ami nem szorítja a lábukat.

A kezet nem védi semmi?

Pusztakezes a mászás, főleg benti falon. Itt az ujjakkal nagyon érezni kell a dolgokat, csúszásgátlás céljából magnézium port szoktunk használni.


Mi a helyzet a lefelé mászással? Mert látom, itt mindenkit leengednek.

Igen, kétfajta lehetőség van a lejövetelre. Az egyik az, hogy leengedik az illetőt, a másik a lefelé mászás.
Ugyanúgy le lehet jönni, ahogy feljutottunk. Én azt gondolom, hogy sokkal nehezebb lefelé mászni, mint fölfelé. Először is az ember akkor már fáradtabb, másrészt sokkal inkább nézni kell, hogy hova lépsz. Másrészt pedig a lábnak a szerepe kevesebb, mert felfelé van egy komoly tolóerő hatása, amit ki lehet használni, lefelé inkább a kéz, ami tartja az embert. Ez kiváló gyakorlási lehetőség továbbfejlődésre.

Jöhetnek-e azok, akiknek tériszonyuk van?

Ez egy érdekes kérdés. Nekem az a véleményem erről, hogy sokan eljönnek ide, és azt mondják: hú, én tériszonyos vagyok. Azt mondom nekik, hogy jó, elhiszem, de azért próbáljuk ki. Elkezd mászni, és rájön, hogy egyáltalán nem is zavarja a tériszony. Én azt gondolom, hogy ez leküzdhető, a pályafutásom során mindössze néhány olyan emberrel találkoztam, aki miután mászott, azt mondtam neki, na, valóban úgy gondolom, hogy neked tériszonyod van. Elképzelhető, hogy azt is le lehetne küzdeni, de ahhoz már kicsit több elszántság kell.

Jelentkezik az első alkalmak után izomláz?

Azt szoktam mondani, ha valaki az első alkalom után panaszkodik, hogy fáj a lába, akkor már jó, mert akkor használta a lábát. Persze, a felsőtestet is igénybe veszi. A kinti mászás főleg, amikor elmegyünk a természetbe. Tényleg eggyé lehet válni a környezettel... amikor leülsz nyugodtan egy fal elé, végiggondolod, hogy merre fogsz mászni... Nem teszed tönkre, csak felmászol, gyönyörű környezetben.

Kint mennyire biztonságos a szöggel történő biztosítás?

Igen, ez egy tipikus kérdés... Amikor kint vagyunk egy sziklán, és felső biztosítást csinálunk, az mindig több irányból történik. Tehát ha az egyik kijönne, akkor még a második is ott van, és még ha az is...
Hármas biztosítási rendszer működik, ez adja meg azt a biztonságot. Én nyugodtan kiviszem a gyerekeimet is, ikrek, 9 évesek, nagyon szeretnek mászni, kiskoruk óta csinálják és nagyon ügyesek lettek tőle. Ki merem őket vinni a sziklára is, mert tudom azt, hogy én odafigyelek rájuk, ismerem ezt a szakmát, és teljesen biztonságban vannak. Visszatérve arra, amit kérdeztél, hogy milyen stabilak a befúrások. Általában, főleg itt Budapest környékén fixen be vannak építve ezek a pontok. Úgy képzeld el, hogy egy 20-30 cm-es vas elem van befúrva, majd bebetonozva a falba. Ami esetleg problémát okoz, az már egy magasabb szintű mászás, a profi mászóknál, de hát arról most még nem érdemes beszélni. Ott az van, hogy egy ismeretlen területen haladnak előre, nem visznek fúrót, csak ékeket tesznek a falba, amik ne adj isten néha-néha ki tudnak jönni, de akkor is ott van még egy biztosítási lehetőség, meg még egy harmadik. De hát az teljesen más műfaj, mint amiről mi most beszélünk.

A kötél mennyi idő alatt használódik el?

Az eszközökről azt kell tudni, hogy ezek mind bevizsgáltak. Van egy EU-s szabvány, annak alapján kell mindent ellenőrizni. Aki ennek az egész rendszernek a vezetője, oktatója, a szakértője, neki kell vezetni egy esési naplót a kötélről. Ez egy füzetecske, ahova be kell írni, hogy a kötelet mikor és hogy használták, mikor vették, mennyit estek vele. Úgy kell elképzelni egy ilyen kötelet, hogy van egy magja és egy külső része. A mag része adja a kötél szakítószilárdságának mintegy kilencven százalékát. A kötelet csak egy bizonyos számú esésig szabad használni. De külön szabályok vannak a beülőkre, a karabínerekre, mindenféle eszközre.

Mesélted korábban, hogy járnak ide mozgássérültek és vakok.

Már idestova 4-5 éve nagyon jó kapcsolatban vagyunk a vakok intézetével, a Pethő Intézettel. Egy szomorú apropója is van ennek... Nagyon régóta együtt dolgoztam Mikolovits Veronikával, ő egyike volt annak a négy hegymászónak, aki Kínában a tavalyi év vége felé eltűnt. Ő dolgozott a mozgássérültekkel a Pethő Intézetben, illetve neki volt kapcsolata a vakokkal és gyengénlátókkal, ő szervezte ezeket az edzés lehetőségeket, találkozókat. Én ezt egyre inkább átvettem, és most már, hogy ő nincs, egyedül csinálom.

Ez egy misszió?

Építem a karmámat, ezt szoktam mondani, hogy következő életemben jó helyre kerüljek. Persze, ez csak vicc... Nagyon jól érzem magam a társaságukban, sok pluszt adnak nekem. Az a tapasztalatom, hogy az egészséges, ép emberekhez képest sokkal boldogabbak, jobban tudnak örülni egymásnak, a sikereiknek, annak ellenére, hogy sajnos így alakult az életük. A mászás egészen más világ, ha ők itt vannak. Többnyire nem érnek el akkora eredményeket, mint egy látó ember, mégis, annak a kevésnek sokkal inkább tudnak örülni. Azért mondom, hogy többnyire, mert vannak esetek, vagy vannak gyerkőcök, aki viszont szenzációsak. Nem is tudom elmondani, milyen ügyesek. Főleg a vakokról beszélek. A mozgássérültek megint egy más történet, de a vakok olyan szintre fejlesztették – úgy gondolom – az egyéb érzékszerveiket, hogy szenzációsan tudnak mászni.

Mennyire fontos a rendszeresség?

Nyilván akkor lehet a legjobb eredményeket elérni, ha rendszeresen jársz. Eleinte elég, ha hetente egyszer elmész, bekötöd vagy bekötteted magad. Külföldön nem egy hely van, például Nyugat-Európában, ahol a nagyvárosokban a tűzfalakra fölszereltek mászólehetőségeket. És akár hiszed, akár nem, ebédidőben jön a bankár ember, leveszi a nyakkendőt, kiteszi egy kis fogasra, beköti magát és egy órát mászik. És neki ez a kikapcsolódás. Amerikáról nem beszélve, ott olyan helyek vannak, ahol még nem is kell segítő... Kapsz egy ruhát, és befűznek egy automata szenzoros rendszerre. Ez föl-le húzogat téged, ha leesel, akkor megtart, majd szépen leenged. Szóval ennek azért bizonyos országokban sokkal nagyobb kultúrája van, mint nálunk, de Magyarországon is egyre inkább elterjedtebb lesz.

Milyen versenyek léteznek ebben a műfajban?

Vannak úgynevezett kunsztok. Kunsztoknak a különböző fogásokat nevezzük, a nehéz fogásokat. Egy verseny állhat abból, hogy van húsz darab kunszt, húsz fogási lehetőség. Az a cél, hogy ki tud legtöbbet ebből teljesíteni. Vagy van olyan, amikor időre másznak. De én ennek a sportnak nem a verseny oldalát szeretném kihangsúlyozni. Sokkal fontosabb, hogy mindenkinek örömöt nyújthat... gyerekek, fiatalok, családok, idősebbek mind megtalálják a tökéletes kikapcsolódást, és teljes biztonságban sportolhatnak.

-vp-

  • 

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu