x

Majk, a múlt üzenete

A közelmúltban Oroszlány neve a Magyarországon szokatlan erősségű földrengés miatt került a címlapokra. Pedig az egy-két napig érdeklődésre számot tartó szenzáció mellett találunk itt olyan eldugott értéket is, amit nem túl sokan ismernek, pedig feltétlenül megér egy hétvégi kirándulást. Ez pedig a Majk-pusztán található hajdani Kamalduli Remeteség.

Némasági fogadalom

Mintegy 270 évvel ezelőtt Esterházy József volt ennek a vidéknek a birtokosa. A Rákóczi-szabadságharcot követően nem sok ellenállási lehetőség maradt. Sokan választották a hallgatást, mint szimbólumot – ekkor alapította Esterházy József a több száz éves múltra visszatekintő kamalduli szerzetesrendet befogadó remeteséget.
Hatalmas területet adományozott a nemes célra. Több tó, malom, és egy ezerkétszáz holdas terület is tartozott a birtokhoz. Egy neves építész, az osztrák Franz Anton Pilgram tervezte a barokk épületet. Az alapkővel együtt a földben egy halat is elhelyeztek, a némasági fogadalom szimbólumaként. Eredetileg húsz egyforma remetelakot terveztek, de végül csak tizenhét ház építését fejezték be. Az építész az 1770-es átadást már nem érhette meg.

Erdő mellett...

Az épületegyüttes szinte összeolvad az erdővel. Ilyenkor télen fantasztikus látványt nyújt a fák összehajló koronája között kanyargó hófehér út, ami inkább egy XIX. századi orosz regénybe illik, mint zaklatott napjainkba. Az ember, amikor kiszáll a kapu előtt, elfogja valami különös nyugalom. A kis remetelakok mellett elsétálva először egy templomrom mellett haladunk el, amiből mára csak egy torony maradt. Leghátul találjuk a legnagyobb épületet, amiben hajdan az átutazó vendégek szállásai mellett megtalálható volt az alapító gróf lakosztálya, egy vendégfogadó, könyvtár és az úgynevezett reflektórium is.
Ez utóbbi terem a legfantasztikusabb az épületben. Falait 250 éves, jó állapotban megmaradt freskók díszítik. A huszonhét festmény közül néhány magyar királyokat és szenteket ábrázol, a hatalmas főképen pedig az utolsó vacsora jelenetét tekinthetjük meg. A nevét is tudjuk az alkotónak, a képeket Vogel Gergely készítette.

A kamalduli remeték

Több, mint ezer éve alapította a rendet Szent Romuald, nem messze az Itáliában található Arezzótól. Jellegzetes fehér ruhákban jártak, ezért nevezték őket fehér bencéseknek. Magyarországon nem a majki volt az egyetlen kolostoruk, ezenkívül még három másik helyen is éltek. Életvitelük nagyon szigorú volt. Csak a napi imádságokat mondhatták el hangosan, egyébként némaságba kellett burkolózniuk. Minden házban csak egy-egy szerzetes lakott, és csak a nagyobb ünnepeken, az étkezésekkor, és a misén találkozhattak egymással. Évente csupán két alkalommal beszélhettek, akkor is csak 3-3 napig. Található egy, a majkihoz nagyon hasonló remeteség Krakkó mellett is, a különbség az, hogy ott még mindig szerzetesek élnek az egyforma házakban.

Önfenntartó rend

A rend majdnem teljesen önfenntartó volt, bár a halászat és a földművelés mellett kaptak adományokat is. A fizikai munkát némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt, úgynevezett laikus barátok végezték. Sajnos a rend működése nem volt Majkon hosszú életű. II. József császár 1782-ben feloszlatta az ország területén működő rendek nagy részét. A szerzetesek nagy része Olaszországba települt át. Gróf Eszterházy Károly később megvette a birtokot. Az iparosodás nem kerülte el a környéket. Az ezernyolcszázas évek elején Oroszlányban működött a környék egyik legnagyobb posztógyára, és a gróf az itt dolgozó munkásoknak adta bérbe a cellaházakat. A konventépületet vadászkastéllyá alakították, szerencsére a freskók sértetlenül átvészelték az átalakítást. 1810-ben villám csapott a templom tornyába, és az egész tetőszerkezet az enyészet martalékává vált.
Nem építették újjá, hanem a torony kivételével elszállították építőanyagnak a köveket, melyek ma a gróf csákvári kastélyának falaiban találhatók.

A háború sem kímélte

Sajnos a II. világháború alatt újabb károk érték az egykori remeteséget. A kastély egyik mellékszárnya teljesen leégett. Elpusztult a könyvtár, a levéltár és a bútorok jó része is. Ami a háború után megmaradt, azt a kommunista évtizedek tovább rombolták. A hányatott sorsú épületekben volt középiskola, kollégium, kórház, sőt munkásszálló is. Szinte csoda, hogy a nagyterem mindezeket a viszontagságos időket átvészelte.

Nemcsak turisztikai látványosság

A kilencvenes években helyreállították a területet. Mivel kevesen ismerik, ezért nem özönlik el tömegesen a turisták. Talán szerencse is, hiszen így a látogató megérezhet valamit a hajdani szerzetesek nyugalmas életéből.
Aki szeretne elvonulni néhány órára a zajos világ elől, az keresve sem találhat magának jobb helyszínt. A remeteség mellett található csodaszép tó, az erdő, a Vértes eldugott kis falvai mind elérhetőek egy téli hétvégi kirándulás alkalmával, a fővárostól alig egyórányira.

-vp-
  • 

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu