x

Lakomák és zarándokok

Nem csak a testet kényeztethetjük az országot behálózó wellness központokban, a lélek is kisimulhat az igényesen felújított, zarándokok számára is nyitva álló apátságok, kolostorok csendjében. Mi nyugat-dunántúli zarándokútra indultunk.

Marhapofa és mangalicatarja

Pannonhalmán, utunk elején rögvest megkegyelmeztünk a Kosaras dombon álló Viator étterem konyhai legénységének, és az ebéddel kezdtük a programot, hiszen a gyógynövényes kertek, a levendula-lepárló, a könyvtár könyvei, szobrai zúgolódás nélkül megvártak bennünket.
A 2010-ben megnyílt, holland-magyar tervek alapján épült Viator apátsági étterem és borbár arról nevezetes, hogy konyháját Gyurik Gábor, a Michelin-csillagos Onyx étterem volt sous-chéfje vezeti.

De ezt még nem is sejtettük, amikor kanalunkat az üde zöld olívaolaj-karikák között a zellerkrémlevesbe merítettük, amelyhez rántott marhapofa gombócot kaptunk, benne rilette-re emlékeztető húsdarabkákkal.
A második fogásként feltálalt, disznóvágások, lacikonyhák, zománcos tepsikben sült húsok emlékét idéző, mégis nagyon mai, hét nyelven beszélő mangalicatarja lett az okozója annak, hogy azonnal látni akartuk a séfet, de legalább megtudni becses nevét. A pórés krumplipüré csak megerősített abban a hitemben, hogy ma, ha valaki fizet az ételért, elvárhatja, hogy a köret többet tudjon, attraktívabb legyen annál, mint amit otthon kap ebédre. Csokimousse-unkban sem találtunk hibát, a rebarbaraszósz, amely körbefogta, nem csak az ízével, rózsás-narancsos színével is hódított. A pannonhalmiak 2011-es Szent Márton cuveé-je (királyleányka, tramini, pinot blanc) a nevével már megalapozta a zarándoknap második felét.

Szent Márton nyomában

Szombathelyre érkeztünk, a tours-i püspök és megannyi magyar és francia város, sőt a két ország védőszentjének szülőhelyére. Itt nemcsak november 11. táján emlegetik Szent Mártont, hanem egész évben, úgy élnek, lélegeznek vele együtt, mintha ma is az egykori savariai köveket koptatná. Szombathelyről indul a számos országon át vezető Szent Márton út, amelynek végállomása Tours. Itt a Martineum, ahol se szeri, se száma a Szent Márton ábrázolásoknak a freskótól és festett üveglaptól kezdve a játékszobában használható játékkockákig, társasjátékig, vásári paravánig. Az út során számtalanszor előkerül Szent Márton legendás története is, kiderült, nem ott van vége, hogy a koldus kapott egy fél köpenyt, hanem ott, hogy éjjel Márton Jézussal álmodott, aki azt mondta neki, hogy ő didergett ott koldus képében, s Márton valójában neki adta azt a köpenyt.

A Szent Mártont és a délceg koldust ábrázoló festmény láttán házigazdánk nem is engedett teret a találgatásoknak, elmondta, hogy Szent Mártonnak azért van asszonyfeje, mert a kolostor és a templom fő adományozója Batthyány Erzsébet volt, akinek így hálálták meg a jóságát.

A szombathelyi székesegyházról ezen az estén tudtuk meg, hogy a Foucault-ingát – a Föld mozgását bizonyítandó – itt is felfüggesztették a helyiek nagy örömére. A főtéri adventi vásárban forralt borral a kézben már azt kérdezgettük, hogy vajon minden szombathelyinek van-e római ruhája otthon.
Idegenvezetőnk azt mondta, hogy neki öt is van, ha eljövünk a karneválra, kapunk jelmezt kölcsön. Megnéztük James Joyce szobrát is abba a házba ékelve, ahol az Ulysses című regény magyar hőse Virág Leopold élt. Emlékére minden évben Bloomsday-t rendeznek a regény eseményeinek időpontjában, vagyis június 16-án. És még vár minket az Iseum, benne az egykori Isis szentély, amelynek a helyreállítása még nem befejezett, és persze a múzeum, a római kőtár egy nem is oly távoli kor levegőjével.

A bajnokséf fügéje

Szemben a Café Móló étterem, amelyben Toldi József, a luxemburgi szakács-világbajnokságon ezüstérmes séf süti-főzi nekünk a vacsorát. Libasülthöz tálalt fügeszószát otthon is el akarja készíteni minden második vendég.

A következő nap Kőszegé és Soproné.
Csuda hely a virágudvar, Bakos György birodalma, ahol még egy háziasított feketerigó is lakik a bokrok közt. Bakos úr kertész és virágkötőből lett vármúzeum-igazgató, s nyugdíjasként visszatért a virágokhoz, gyógynövényekhez.
Kapunk az udvaron egy bögre gyógynövényteát, míg mindenki felpakol a termésekből, levelekből, szárakból készült karácsonyi díszekből. Bakos úrék az idénynek megfelelően túrákat és kézműves foglalkozásokat is rendeznek a betévedőknek.

A hét kapubélletes templom

Somogyhorpácson olyan hét kapubélletes templomban látnak minket vendégül, amely a nevezetes (hat kapubéllettes) jáki templomnál ötven évvel idősebb.
Tulajdonképp azt nem értjük, miért nem ezzel a templommal reklámoznak mindent a környéken. A helyiek orgonaszóval várnak bennünket az Árpákori emlékekkel, barokk figurákkal, huszadik századi reliefekkel díszített templomban.
Sopronban Harrerék csoki-manufaktúrájában vagy harmincféle csokit végigkóstolunk: natúr ét- és tejcsokikat, fűszereseket, köztük házigazdánk kedvencét: a gyömbéres-kalamansysat, a vörösborosat és a szilvapálinkásat, meg a mathé teás-fehércsokisat – ez utóbbiak az én kedvenceim is.

Lazacot lazaccal

Az este a sopronbánfalvi pálos-karmelita kolostorban telt, s megint egy pompás vacsorával vette kezdetét. Az adventi halraguleves rákollóval, gyömbéres-fekete szezámmagos házi kenyérrel kedvemre való volt, de még inkább a lazacfilé zabkrémmel, kucsmagombával. És ekkor még nem sejtettem, hogy ha akarom, reggelire is ehetek lazacot, helyben termett, frissen szedett koktélparadicsommal akár. Persze, hogy akarom! A szoba is – én nászutas lakosztályt, tágas, boltíves teret kaptam – pompásan megfelelt. Az extrák: apró üvegcsében olívaolajos sampon, tusfürdő, testápoló – nem különben. A fürdőszoba, bájos kis lépcsőivel, kicsi, fejbólintós, vastag faajtójával épp zarándoklathoz való. Másnap tartottak nekünk egy gyorstalpaló ruminálást, ami azt jelenti, hogy kellemes testtartásban egyetlen mondaton kérődzünk ki-belélegzések közepette, egészen addig, amíg már nem tudunk magunkról. Csodásan pihentető időtöltés, és nincs mellékhatása, mert nem kell hozzá a nyugalmon kívül semmi.

A soproni belváros még hátravan a túrából, nincsen köztünk, aki még ne járt volna itt, és ne lenne valami anekdotája valamelyik házról, vagy az osztálykirándulásról, de azért találunk friss látványosságot is: hagyományőrző vitézek múzeumot avatnak éppen. Nem bánják, hogy körbefotózzuk őket, mi is örülünk nekik.
  • 

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu