x

Irány Zágráb!

A Medvednica és a Száva síkjának találkozásánál, fontos közlekedési útvonalak metszéspontjában terül el Horvátország fővárosa, Zágráb. A Napóleon idején csupán 7000 lakost számláló város fejlődése a vasút kiépülését követően vett lendületet, a XIX. század második felében.

Az Osztrák-Magyar Monarchia hangulatát idézi a vasútállomástól északra elterülő városrész, tágas parkjaival, elegáns épületeivel s a főtérrel. A hegyoldalra felkúszó régi városrész barokk házai, a színes tetejű Szent Márk-templom, a Tkalèiæeva vendéglői a békés kikapcsolódás helyszínei. A város közelében magasodó Medvednica az erdei kirándulások kedvelői mellett a sziklamászók, vagy a téli sportok szerelmeseinek kedvelt célpontja.


A vasútállomástól a Nemzeti Színházig

Zágrábi barangolásunkat a vasútállomásnál kezdjük. A jellegzetes, „Monarchia korabeli” állomásépületből kilépve – hasonlót láthatunk például Kaposváron, vagy Pécsett – az első horvát király, Tomislav lovasszobrát pillantjuk meg. A hosszú, árnyas fákkal szegélyezett parkban áll a Műcsarnok épülete, amely 1896-ban Horvát-Szlavónország pavilonja volt a budapesti Ezredévi Kiállításon, majd a kiállítás lebontása után itt építették fel újra. Továbbhaladva a parkban, az Akadémia épületét láthatjuk. A park északi részén egy rendkívül szép kovácsoltvas zenepavilon található, tőle nem messze pedig egy meteorológiai házikó mutatja a várható időjárást. Ha egyenesen folytatnánk utunkat, a főtérre érkeznénk, de mi e helyett kis kitérőt teszünk, azért, hogy további érdekességeket fedezzünk fel.

Rövid séta után megérkezünk a Nemzeti Színházhoz. Épületét a Monarchia-szerte ismert bécsi építész-páros, Hellmer és Fellner tervei alapján emelték. A színházat körülölelő téren áll a neoreneszánsz stílusú iparművészeti múzeum, rendkívül gazdag bútor, kerámia, üveg, textil és játékgyűjteményével. A szomszédos Roosevelt-tér nyugati oldalán található a Mimara múzeum, ahol a világhírű műgyűjtő-házaspár, Ante Topiæ Mimara és felesége, Wiltrud Mimara által adományozott kincsek tekinthetők meg, többek között Raffaello, Velázquez, Goya, Rembrandt festményei.


A város szívében

A Frankopanska-n végighaladva az egykori római út nyomvonalán épült, közel hat kilométer hosszú Ilicára érünk. Nevét onnan kapta, hogy annakidején a fazekasok az itt folyó patak agyagos medréből szedték az ilovaèát, az agyagot. Az Ilica szép házainak földszintjén kis üzletek és vendéglők várják a betérőket. Az utca Zágráb központjába, a pompás épületekkel és kávéházakkal övezett Jelaèiæ-térre vezet. A tér középen Jellasics bán lovasszobra áll, azonban mióta 1991-ben, a 44 évig tartó „száműzetés” után újból felállították e helyen, kivont kardjával már nem Magyarország, hanem a tenger felé mutat.

Utunkat a Jelaèiæ-térről folytatjuk, a felső, régi városrészt fogjuk felfedezni. Előbb azonban teszünk egy kis kitérőt a Vla¹ka utcán, hogy megnézhessük August ©enoa szobrát. A modern alkotás egy hirdetőoszlopnak támaszkodva jeleníti meg a híres horvát írót, aki művei helyszínéül gyakran választotta Zágrábot.


Óvárosi hangulatok

A felső városrészben először a kéttornyú, gótikus stílusú Dómot keressük fel. A templomban számos alkotás utal közös történelmünkre: a főoltárnál a templomalapító Szent László királyt és Szent Istvánt ábrázoló domborműveket láthatunk, a mellékhajóban a törökök zágrábi bevonulását megakadályozó Erdődy Tamás páncélját és fegyvereit tekinthetjük meg. A templom mellett a középkori városfal bástyái magasodnak.

Miután a templom előtti téren álló Mária-szobrot is megcsodáltuk, a Dolac, azaz a piac felé haladunk tovább. Az árusok a piros napernyők alatt friss gyümölcsöket és zöldségeket kínálnak. A felső piactéren látható a horvát „népi hős”, Petrica Krempuh szobra. Innen néhány lépésnyire található a Tkalèiæeva, Zágráb hangulatos régi utcája, kávéházakkal és vendéglőkkel – a helyiek és a turisták kedvelt találkozóhelye. A középkortól egészen 1892-ig iparosok dolgoztak ebben a városrészben. Az itt folyó patak vize malmokat hajtott, a patak mentén tímárházak sorakoztak. Az egykori iparosnegyed régi faerkélyes házai közül egy-kettő ma is megtekinthető.


A Mária-kegyhely és a Szent Márk templom

Fölfelé haladva, a város egyik legromantikusabb helyéhez érünk. A IV. Béla uralkodása idején szabad királyi várossá lett Zágráb középkori városkapujának boltíve alatt található a Mária-kegyhely. Az itt látható szentkép az 1731-es földrengést és pusztító tűzvészt sértetlenül vészelte át. A kép csodatevő ereje hívők sokaságát vonzza, a kegyhelyen mindig sok gyertya ég. A városkapu legendáját August ©enoa Az aranyműves lánya című regényében dolgozta fel, a kapu vár felőli oldalán látható karcsú szobor az aranyműves legnagyobb kincsét, leányát ábrázolja.

A várnegyed középpontjában áll a Szent Márk templom. Nevezetessége Közép-Európa egyik legértékesebb gótikus kapuja, míves kőfaragásokkal, szobrokkal. 1880-ban készült színes tetején balról Horvátország, Dalmácia és Szlavónia, jobbról pedig Zágráb címerét láthatjuk. A templom környékén levő kis utcák barokk házaikkal hangulatos séták helyszínei lehetnek. A sétát követően a felső és az alsó városrészt összekötő – Budapestihez hasonló – siklóval mehetünk le az Ilicára, majd vissza a Jelasics térre.



Fel a hegyre!

Zágrábi kirándulásunk nem lenne teljes, ha kihagynánk a várostól északra magasodó, 1035 méter magas Medvednica „megmászását”. Az erdővel borított hegy kiépített turistaút-hálózata a könnyed sétákra és a nagyobb túrákra vágyók számára egyaránt remek kikapcsolódási lehetőséget nyújt. A hegy bővelkedik természeti értékekben – állatvilága igen gazdag, benne a sok száz itt élő madárfajjal – de történelmi érdekességeket is rejteget. A hegytetőn álló vár, a Medvedgrad a 13. századból származik, főbb látnivalói a gótikus kápolna, a várfalak maradványai és a közvetlen közelben kialakított nemzeti emlékhely. A vár tövéből fantasztikus panoráma tárul elénk a városra és a környező vidékekre.
A hegyen a túraútvonalak mellett tanösvények is találhatók, melyek a természeti és kulturális értékekről adnak hasznos információkat. A szabadidő extrémebb eltöltésére is lehetőségünk nyílik, Gorsko Zrcalo sziklamászó falán, vagy a hegy gyomrában meghúzódó barlangokban. Télen a Medvednica tágas mezői szánkópályává változnak; a magasabb régiókban pedig, a hegycsúcs környékén, remek sípályák várják felvonókkal, hóágyúval, esti világítással a síelőket.

Kép és szöveg: Komlós Attila
  • 

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu