Irány a Velencei-tó

Európa egyik legmelegebb tava

A tó Budapesttől csupán 50 kilométerre, tehát közúton és vasúton is csupán csak mintegy negyven percnyire található. Északról a Velencei-hegység, dél felől pedig a Mezőföld határolja. Vize meglehetősen sekély, átlagosan másfél méter mély. Ennek köszönhető, hogy a kánikulai napokon akár 26-28 Celsius fokig is felmelegedő tavat Európa egyik legmelegebb tavaként tartják számon. Vize gazdag nátriumban és magnéziumban is, így az idelátogatók testileg és lelkileg is felfrissülhetnek: egyrészt az ásványi anyagokban gazdag, kellemesen langyos víztől, másrészt pedig a vízen tükröződő gyönyörű, vöröses naplementék látványától. A tó vize ráadásul nem csak feltöltődést biztosít a fürdőzőknek, de reumatikus fájdalmak enyhítésére is kiválóan alkalmas. A vízfelület nagysága mára csak harmada az eredeti méretének, de az 1960-as évek óta folytatott mederszabályozásnak hála ez a kiterjedés stabilan tartható. A tó és környéke gazdag élővilággal rendelkezik, és itt található a Velencei-tavi Madárrezervátum is. A területen olyan állatok élnek, mint a vidra, a barna rétihéja, a tőkés réce és a vaddisznó.

Kirándulások a tó környékén

Ha az őszi idő már nem kedvez a strandolásnak, vagy csak szeretnénk egy kis változatosságot vinni a nyaralásba, érdemes felkeresnünk a Velencei-hegységet. Kellemes túrákat tehetünk az erdőkön átvezető útvonalak valamelyikén, és a forrásoknál felfrissülve csodálhatjuk meg a hegység néha igen sajátos formájú gránit szikláit (ingókövek), melyek olyan egyéni neveket kaptak, mint például Likas-kő, vagy Gyapjaszsák. Érdekesség, hogy a hegység lábánál fekvő Nadap településen található Magyarország földmérési alappontja, melyet egy fehér obeliszk jelöl. Szép élményt nyújthat a természetszerető utazóknak a Pákozdi Arborétum meglátogatása is. És ha már Pákozdon járunk, akkor a Mészeg-hegyen mindenképpen látogassuk meg a Katonai Emlékparkot, amely egyrészt a II. világháborúban a Don-kanyarnál elesett magyar katonáknak állít emléket, másrészt kiállításon mutatja be a magyar honvédség történetét, múltját és jelenét.

Gárdony és Agárd

A tó térségének legnagyobb települése Gárdony, amely magába foglalja a valaha önálló településként létező Agárdot és Dinnyést is. A város nem csak a környék legnagyobbja, hanem a Velencei-kistérség központja is. A tó vidékének minden bizonnyal legrégebbi települése azonban Agárd, hiszen már a XII. század végén is tettek róla említést, míg Gárdonyt a XIII. század közepén említik először. A területnek igazi fejlődést a Déli Vasút 1861-es megnyitása hozott, amely a tó részleges lecsapolásával járt együtt. Az 1870-es évek során Agárdot és Dinnyést is a népesebb Gárdonyhoz csatolták. Az 1930-as évekre a település népszerű üdülőterületté vált. Napjainkban is pezseg az élet a városban: a nyári szezonban turisták szállják meg a strandokat, és szinte minden estére jut egy tóparti koncert.

Hajós felfedezőutak

A tó legnagyobb kikötői Agárdon és Velencén találhatók, ahonnan rendszeres hajójáratok indulnak például a pákozdi Szúnyog-szigetre. Ha hajóról szeretnénk megnézni a Velencei-tó minden szegletét, válasszuk a körjáratok valamelyikét. Találhatók a kínálatban még olyan különlegességek is, mint például romantikus alkonyati hajózás a tavon, vagy látogatás –szintén alkonyatkor – a tavi madárrezervátumnál (indulás Agárdról). A hajóutak hossza átlagosan 30-40 perc körül van, és az áruk sem túl borsos.

Madárvárta

A Velencei-tó kiterjedt nádasaiban nagy számban élnek különleges madárfajok. Ezek megfigyelésére létesült az első Madárvárta 1929-ben. Ez a létesítmény a II. világháború során tönkrement, de az 1950-es évek óta újra működik. Azóta több komoly tudományos eredményt is fel tudott mutatni: innen figyelték meg először többek között a fehér farkú lilebíbic magyarországi felbukkanását. A madarak iránt érdeklődőknek igazi csemegét jelenthet ez az intézmény, melynek főépülete és kilátója éppen az idei esztendőben újul meg és nyílik meg a turisták előtt. Részt vehetünk itt kiállításokon, ismeretterjesztő előadásokon, és madármegfigyeléseken is!

Kulturális és gasztronómiai élmények

Agárdon található Gárdonyi Géza szülőháza, mely májustól október végéig nyitva áll az ideérkezők előtt. A múzeum 2007-ben esett át utoljára felújításon. A magyar gasztronómia szerves részét képezi a pálinka, melyet szinte minden hazánkba látogató külföldi szeretne megkóstolni. Nos Agárdon nemcsak megízlelni lehet a pálinkát, hanem a Pálinkafőzde felkeresésével a készítésébe is bepillantást nyerhetünk.

Agárdi Gyógyfürdő

A városban járva érdemes felkeresni a 2007-2008-ban felújított Agárdi Termál- és Gyógyfürdőt is. A fürdő ásványi anyagokban gazdag vize főleg a mozgásszervi és nőgyógyászati panaszokban szenvedők számára nyújt gyógyulási lehetőséget. A fürdő összesen 900m2-es vízfelülettel, egy nyitott és négy zárt medencével áll a felfrissülni vágyók rendelkezésére.