x

Hegyek ölelésében

A székely nép eredete sok vitát kavar mind a tudósok, mind pedig maguk a székelyek között. A legismertebb monda szerint a székelyek annak a 3000 hunnak a leszármazottai, akik Attila halála után Csaba királyfi vezetésével, egy vereséget követően, Csigle-mezejére vonultak vissza.

Hegyek között

Székelyföld domborzatának nagy részét a Keleti-Kárpátok belső vonulatai és előhegységei alkotják. Nyugaton az Erdélyi-medence dombságai találhatók. Székelyföld hegységei a Kelemen-havasok déli része, a Görgényi-havasok, a Hargita-hegység, a Besztercei-havasok déli része, a Gyergyói-havasok, a Hagymás-hegység, a Naskalat-hegység, a Csíki-havasok, a Persányi-hegység északi része, a Baróti-hegység, a Bodoki-havasok, a Répát-hegység, a Nemere-hegység nyugati része, a Háromszéki-havasok nyugati része, a Bodzafordulói-hegyek és a Bodzai-havasok észak-nyugati része. A nyugati vonulat (Kelemen, Görgényi, Hargita) a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatához tartozik. Ezekben és a környező hegységekben gyakran találunk vulkáni utóműködésre utaló nyomokat. A keleti vonulathoz kristályos hegységek (Gyergyói, Hagymás, Csíki) tartoznak.
A Kárpátok Székelyföldre eső két fő vonulata olyan nagy kiterjedésű medencéket fog közre, mint a Gyergyói-medence és a Csíki-medence. A Háromszék területén több részre szakadó vonulatok között helyezkedik el a Baróti-medence, a Kászoni-medence, a Felső-Háromszéki-medence és Székelyföldhöz tartozik még a Brassói-medence észak-keleti része. A medencéket a folyóvölgyek mentén vagy hágókon áthaladó közlekedési útvonalak kötik össze.

Székelyföld területén jelenleg egy nemzeti park, a Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Park található. Székelyföld határától néhány km-re két másik nemzeti park is van, ezek a Kelemen-havasok Nemzeti Park és a Csalhó Nemzeti Park.

A székelyek eredete

Anonymus Gesta Hungaroruma szerint a székelyek a magyarok bejövetelekor már jelen voltak a Kárpát-medencében, és a mai Csongrád megye területén ugyanúgy behódoltak a magyaroknak, mint egyes bolgár vagy macedón törzsek. Árpád-házi királyaink idejében íródott összes magyar krónika leírja, hogy a székelyek az Árpád fejedelem vezette magyarok előtt már Pannóniában éltek.
A legáltalánosabban elfogadott elmélet szerint a székelyek a honfoglaló magyarokkal együtt érkeztek a Kárpát-medencébe. A 12-13. században, a mai Bihar megye területéről

Társadalmi szerkezet

A székelyek közt nem voltak társadalmi osztályok, legfeljebb a harcban lóháton résztvevő „lófők” és a gyalogos székelyek közt volt bizonyos szintű különbség. A jelentősebb társadalmi-vagyoni különbségek kialakulását – legalábbis a 15-16. századig – meggátolta a föld használatának és öröklésének évszázados rendszere, amely Orbán Balázs leírása szerint a következő volt: Örökölni csak egyenes ágon lehetett. Szokás szerint a fiú utód volt az örökös, ha fiú nem volt, akkor a lány kapta az örökséget. Amennyiben nem volt egyenes ági örökös, a föld a székelyek közös használatú földterületét gyarapította (ellentétben a feudális szokásjoggal, ami szerint a korona, vagy a helyi földesúr kapta volna meg). Az éppen szabadon levő területekből bárki birtokba vehetett magának földet, de csak annyit, amennyit maga képes volt megművelni. Ha egy területet több mint három évig nem műveltek, vagy kiderült róla, hogy bérben műveltetik, akkor automatikusan a többi székely által birtokba vehetővé közös terület részévé vált.


Főbb látnivalók

Székelyudvarhely

Székelyudvarhely, mint város, sosem volt olyan jelentős történelmileg, mint mondjuk Marosvásárhely. Ez lett ugyan a székely főtörvényszék helyévé, a nemzeti gyűlések színhelyévé, a nemzeti levéltár őrizőjévé s a székely közigazgatás központjává, de királyi várossá nem fejlődött. Ma viszont a székelyek önállósodási törekvésének legfontosabb városa, Székelyföld fővárosa.

Itt - ahogy székelyföldön általában - főleg magyarok élnek, csupán elvétve akad egy-két román ajkú lakos, de azok is beszélnek magyarul. Az üzletek feliratai között szinte keresni kell a román nyelvű feliratokat, s csodaszámba megy, ha az ember román szót hall. A városban a megszokott kisvárosi életforma dívik, akár Magyarországon is lehetnénk.

A főtéren és környékén érdemes kiszállni, és kicsit körülnézni. A román emlékműveket a forradalom óta lecserélték, általában visszarakták az eredeti szobrokat a helyükre. A város egyik leglátogatottabb része mostanában a 2004-ben átadott szoborpark, ahol Csaba királyfival a főhelyen olyan személyeket láthatunk bronzba öntve, akikre a székelyek szívesen emlékeznek. A Vándor Székely szobra Wass Albertet ábrázolja. A főtéren, és a környékén kívül van még egy érdekesség, a Jézus Szíve kápolna. Ez egy apró lóhere alakú, a maga nemében páratlan szépségű kis épület a város szélén, az errefelé szokásos kőfallal körülzárva.

Máréfalva

Székelyudvarhelytől néhány kilométerre találjuk a kapuiról messze híres Máréfalvát. Többségében ebben a faluban készülnek a környékbeli falvak székelykapui is. A hagyományos székelykapu mindig faragott és festett. Újabban a hagyományos kapukon kötelező szimbólumok egy részét mással helyettesítik, a kaputükrön (a gyalogbejáró fölötti rész) sokszor már nem a szokásos ábrázolással találkozunk, a festést pedig inkább elhagyják. Az új kapukat kifaragás és fakonzerváló kezelés után lelakkozzák. Ennek ellenére szerencsére még mindig készülnek új festett, hagyományos kapuk is.

Parajdi sóbánya

Egy kissé füstös busz viszi le az embereket egy nagyjából 2 km hosszú úton a Föld gyomrába, ahonnan még tovább lefelé 167 lépcső megtétele után a titánok csarnokaiba érkezünk. Ez nem túlzás, leérve az ember csak bámul a hatalmas méretek láttán. Akár három kisebb földszintes ház is elférne egymás tetején a bánya belsejében. A falak, a mennyezet, a padló mind sóból vannak.
Lent játszótér, kártyaasztalok, sőt még egy templom is található. A templom jobb falában egy nagyon szép Mária szobor látható, de vigyünk elemlámpát, mert nem biztos, hogy ki lesz világítva.
A só köröskörül szalagosan ülepedett le, és így kivájva olyan látványt nyújt, mintha márvány borítaná a falakat és a padlót. Légzőszervi bajokkal látogatják az emberek a bányát, ha valakinek megfázásos, vagy arcüreg problémái vannak, az érezni fogja a hatását, de a hely önmagában is lenyűgöző.

Szováta, Medve tó

A szovátai Medve-tó onnan kapta a nevét, hogy az alakja állítólag egy kifeszített medvebőrre emlékeztet. A meleg és sós vizű tó gyönyörű helyen fekszik. A tó helyén valamikor egy kaszáló volt, ami 1875-ben egyszerre csak beomlott, és feltöltötték a helyi patakok, valamint egy melegvizű forrás. Mai nevét csak 1910-ben kapta, előtte Illyés-tónak hívták, a terület első tulajdonosa neve alapján. Az édesvíz hozzáfolyása miatt a Medve-tó felszíne nem olyan sós, (2.5% körül van), de azért érezhetően  könnyebb a víz felszínén maradni, mint a Balatonban. 3 méter mélyen a tó vizének már 28% a sótartalma, ami pont egy százalékkal haladja meg a Holt-tengerben mérteket, sőt mi több! A legmélyebb pontján a tó vize 31% sót (310g/l) tartalmaz! A tóra nyugodtan vihetünk gyerekeket is. Fából külön kis mélységű lubickolót építettek nekik, úgyhogy nem kell félteni őket akkor sem, ha nem tudnak úszni.

A madarasi Hargita

A székelyek szent hegyét nem fölkeresni olyan, mintha egy muszlim elmenne Mekkába, de nem látogatná meg a Kábát. Az út Ivó felől vezet föl. Az ivói út első része nagyon rossz. Ha viszont túljutottunk ezen a szakaszon, akkor a Hargitára már egészen jól járható úton föl tudunk menni egészen a turistaházakig. Aki félti a kocsiját, az inkább beszélje le előtte való napon, hogy fölvigye a traktor. A traktor nem menetrendszerű, de ha van utas, és le van beszélve akkor naponta akár 3 pótkocsis traktor is fölmegy a Hargitára. A pótkocsira 25 személy fér föl, de egy személlyel is elindul. Az hogy elindul a traktor, fix áras, kb 10e Ft. Ha 25-en vannak a kocsin, akkor fejenként még 500 Ft-ot sem éri el a tarifa. Az út kb. másfél óráig tart.
Gyalog az Ivótól induló út túl hosszú egy átlagos turistának. Ha nem szoktuk a gyaloglást, inkább ne induljunk el. Ivótól nagyjából 4 óra járás a Hargitáig, és majdnem ugyanennyi vissza, azaz ha valaki meg akarja járni, rá kell szánnia az egész napot. A felső szakasz pedig elég meredek is, úgyhogy egy ilyen hosszú túra a felnőttek közül is csak azoknak való, akik edzésben vannak. A turistaházaktól viszont már csak egy könnyű túra vezet föl a célhoz. A Hargita csúcsáról lejjebb ereszkedve találtunk egy elvarázsolt rétet. Itt akkora a csönd, ami már kiveszett másutt Európa szerte a légtér zaja, és a turisták zsivajgó tömege miatt. Ha valaki szeret meditálni a természetben, ezt a helyet arra találták ki. Viszont csak nappal érdemes kipróbálni, a környéken ugyanis sok a medve, így éjszakára maradni nem tanácsos, egyébként meg tilos is. Az erdei szállodák környékén a szemetes konténereket látogató macik egyáltalán nem számítanak ritkaságnak. A Hargita - mint általában a környék - tele van áfonyával. Aki kedveli ezt a gyümölcsöt, kedvére szemezgethet.

A Gyilkos tó

Elnevezéséhez különböző történetek fűződnek. A legrégebbi hagyomány szerint 1837-ben pásztorok legeltették a nyájaikat a völgyben. Szörnyű felhőszakadás támadt, pokoli villámlás, esőzés, majd hirtelen megindult a hegyoldal és elnyelte a pásztorokat a völgy. A hegyomlás folytán négy patak vize tóvá duzzadt.
A parton egy út megy körbe végig. Bár a végén kell egy picit hegyet is mászni, de nem vészes, 4-5 éves gyerekkel simán megjárható. Az utóbbi években megtiltották a kempingezést, lezárták az autók elől a tó melletti utat. Aki körbe szeretne menni a tó körül, az előtte nézze/kérdezze meg, hogy át tud-e kelni a patakokon!

A Békás-szoros

A Békás szoros a Gyilkos-tó mellett fekszik, mintegy 4-5 km hosszú. Jobbra és balra hatalmas, gyakran 2-300 méter magas sziklafalak magasodnak. A szorosban óvatosan közlekedjünk, mivel ez az egyetlen átjáró van közel s távol, így sajnos rengeteg teherautó közlekedik erre.

A Gyilkos-tó és a Békás-szoros 1996-ban lett természetvédelmi terület. Az első szépség, ami a Békás-szorosba látogatónak feltűnik, az Oltárkőnek nevezett hatalmas sziklatorony egy kereszttel a tetején. A szorosba csak egy ősrégi alagúton keresztül lehetett bemenni egészen 2004-ig, amikor is átadták az új alagutat is közvetlenül mellette. A régi sokkal hangulatosabb. A szoroson a Békás-patak vize robog végig, iszonyú erővel, közben magába gyűjtve a környéken fakadó vizeket. Az egyik ilyen a Mária forrás, amely két egymás mellett lévő sziklaüregből ered. A forrásból fakadó víz nagyon finom. Vigyünk magunkkal valamilyen palackot is, amit megtölthetünk! Vigyázat azonban, mert nagyobb esőzések után hasmenést okozhat! Ha fotózni is szeretnénk, esetleg videózni, akkor csakis napfényes időben menjünk! A hely hangulata szinte óráról órára változik, hol itt jelenik meg a fény, hol ott. A Békás szoroson túl kiszélesedik a Gyilkos-patak, és párszáz méter után megtaláljuk a történelmi magyar határátkelő maradványait. Azaz csak a helyét, mert az épületeket elbontották.

Bözödújfalu

Kőrispatakot elhagyva nem messze találjuk Bözödújfalut. Ez volt az a falu, amit Ceausescu először eltörölt a Föld színéről. Büntetésnek szánta. A völgy végébe, amelynek az alján a falu feküdt, gátat építtetett, és úgy ahogy volt, elárasztatta a területet. Mindenestül. Templomokkal, házakkal, az emberek emlékeivel, múltjávalegyütt. A falu első világháborús áldozatainak emlékművét utólag hozták föl búvárok a falu elüldözött lakóinak kérésére a víz alól. A gát megépítésének célja kizárólag a falu elpusztítása volt, az ott tárolt vizet soha nem használták az égvilágon semmire. A falu hajdani katolikus temploma a mai napig kiáll a vízből, tornya a halál és pusztulás mementójaként emlékeztet rá, hogy hol állunk valójában.

Segesvár

Segesvárt hajdan főként szászok lakták. Ugyan sokan átköltöztek Németországba, de most újra kezdik visszavásárolni a házaikat és az utóbbi időben a várfalon belül és azon kívül is jelentős felújításba kezdtek. Több szép barokk épület is található a városban. Csak a homlokzatokat elcsúfító kábelek zavaróak, egyébként pompásan felújították őket. Sajnos a "drakulizmus" Segesvárt sem kerülte el. Ha az ember turisták által látogatott helyekre téved Erdélyben, akkor óhatatlanul Drakula maszkokat, Drakula babákat, meg Drakuláról elnevezett vendéglőket talál. Drakula és a vámpírfejek ma itt a biznisz. Az óvárosból egy hosszú falépcsőn, az úgynevezett diáklépcsőn felsétálva elérjük az 1300-as évek legelején épült Hegyi-templomot. Ez többek között azért nagyon érdekes mert nem régen leszedték a régi falfestményekről a később rákerült fehér festéket, és alóla számos izgalmas dolog került elő. A templomban tilos sajnos fényképezni.


Farkaslaka

Akinek nincs ismerőse Erdélyben, és látni szeretne egy ilyen ódon házikót belülről, annak Tamási Árontól függetlenül is érdemes fölkeresnie ezt a helyet. Ehhez nagyon hasonló otthonokban még ma is sokan élnek Erdélyben, bár egyre kevésbé jellemző sajnos. Csak azért mondom, hogy sajnos, mert ez az egyszerű életforma kiveszőben van, ezzel együtt ezek a hangulatos apró házacskák az enyészetté válnak, ha nem teszünk valamit a megmentésükért. Sajnálatos volna, ha túl későn ébrednénk rá, hogy mit vesztettünk. Farkaslakán a főút mellett található Tamási Áron sírja is. Nem lehet eltéveszteni, ott kell megállni, ahol egy rövid szakaszon sok árust látunk az út mentén.

A Szent Anna tó

A Szent Anna tó és a mohos tőzegláp, két egymás mellett lévő hajdani vulkáni kráterben helyezkednek el. Az egyikben egy tiszta vízű tó, a másikban pedig egy különleges láp található. A láp maga 50 méter vastag, a víz 60 méter mély. Ha eléri a szél sebessége a 110-120 km/órát, akkor állítólag hullámzik az egész láp, fákkal, mindennel együtt. A vállalkozó szelleműeket a vezető régebben bevitte az egyik tószemig a puha lápon keresztül. Sajnos ezt ma már nem engedik meg, mert az emberek lába nyomán nem regenerálódott a láp, így ma már csak az első tószemig kiépített pallóról lehet megszemlélni a helyet.


Csak kedvcsináló

Székelyföld fentebb felsorolt látnivalói csak a legismertebb célpontok töredéke. Aki fogékony a szépre, és erre jár, az nem kerülheti el, hogy újra és újra visszajöjjön. Székelyföld szépsége elbűvölő, a hely történelmi szelleme pedig áhitattal tölti el az erre járó magyar turistákat.

forrás: internet
  • 

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu