x

Az ismeretlen Tihany

Talán nincs még egy olyan különleges fekvésű települése Magyarországnak, mint Tihany. Az átutazók általában megnézik a legnevezetesebb részt, az Apátság környékét, de nem tudják, hogy Tihany egy sor más érdekességet is rejt...

A Tihanyi Apátság temploma és altemploma

Az apátság mai, barokk stílusú temploma a domb tetején nemcsak a környék, hanem Magyarország egyik emblematikus jelképe is. A tihanyi bencés apátságot 1055-ben I. András alapította Szűz Mária és Szent Ányos püspök tiszteletére. A tihanyi bencés apátság a királyi alapító személyes reprezentációját szolgáló egyházak kiemelkedő példája, altemploma máig őrzi XI. századi állapotát, benne az alapító I. András síremlékével. Az alapító királyt 1060-ban az apátság altemplomában temették el. Ez a sír a mai apátság altemplomában megtekinthető. Az altemplom a magyarországi román kori építészet egyik szép alkotása.
Az apátság alapítólevele a legkorábbi magyar nyelvemlék, jelenleg a pannonhalmi főapátság levéltárában őrzik, de másolata megtalálható az altemplomban. A Tihanyi Apátság latin nyelvű alapítólevele a definiálás régi szabályai szerint a kérdéses terület elhatárolásából indul ki, és a birtokhatárok leírásakor számos magyar szót és kifejezést tartalmaz. Ez az első magyar nyelvemlékünk, amelynek eredeti példánya Pannonhalmán tekinthető meg.

A kálvária

1926-tól kezdve néhány év alatt közadakozásból épült meg az ország legszebb, XX. századi kálváriája. A Krisztus kínszenvedését és keresztútját jelképező, feliratos és bronz domborműves kőből készült stációit, sztéléit, a történelmi Magyarország vármegyéinek és szabad királyi városainak nevében állították fel. A délre lejtő domboldal tetején épült fel Krisztus kőkeresztje, háttérben pedig gejzirites mészkőtömbökből épített hármas halom és IV. Károly magyar király bronztáblája. A tihanyi embereknek soha be nem gyógyuló seb volt, mikor 1960-ban politikai okokból lebontották ezt, a trianoni kálváriának is nevezett emlékművet. Mára már teljesen rehabilitálták, visszaépítették és eredeti állapotában látható. Persze ez évekbe tellett, mert a ledöntött szobrokat széthordták az országban, ezek összegyűjtése, visszaszerzése volt talán a legnehezebb feladat.

Az Apáti-hegy

Tihany egyik legszebb természeti kincsén, az Apáti-hegyen a sziklaalakzatok a szél pusztító munkájának nyomát viselik. A félsziget belseje, a Külső-tó, a Belső-tó és az ősközség, a háttérben pedig Balatonfüred látványa nyújt maradandó élményt. Északi oldalán látható a helyreállított Apáti-templomrom, jelezve az egykori település helyét. Az Apáti-hegy a félsziget egyik legértékesebb élőhelye. A hegytetőn - a részben másodlagos gyepekben - egész sor mediterrán-szubmediterrán növény él. A délszaki klíma a rovaroknak is kedvez, a hazánkban ritka, nagy termetű mediterrán kabócafajok is megtalálhatók itt: az óriás énekes kabóca és a mannakabóca.
Ezzel azonban még nincs vége az Apáti-hegy nevezetességeinek. Déli oldalán található ugyanis a félsziget egykori híres levendulásainak utolsó maradványa. A művelés felhagyása óta az eredeti növényzet részben visszatért. A természetvédelmi kezelő a cserjék rendszeres irtásával, legeltetéssel fenntartja a régi állapotát.

A Nyereg-hegy

A Nyereg-hegy a Csúcs-hegyet az Apáti heggyel összekötő keskeny, sziklás gerinc, melyről csodálatos panoráma nyílik a Balaton-felvidék, a Balaton déli medencéje és a Bozsai-öböl felé, ellenkező irányban pedig a félsziget belsejére. A félsziget egyik legértékesebb földtani képződménye ez az ék alakú hegygerinc. A bazaltvulkánosság utóműködésének hatására forró víz áramlott az egykori felszínre. A kisebb-nagyobb meleg vizű tavakban növénymaradványokat őrző tavi hidrokvarcit és vékonylemezes kovás mészkő képződött. A mészkőlemezek szeszélyesen gyűrt formája az egykori víz- és kéregmozgás eredménye.

Óvár

A félszigetet keleti oldalról határoló markáns gerinc, a Balaton felé néző festői bazalttufa alakzatokkal. Tetején fut végig a Balaton-környék legszebb vaskori földsáncmaradványa. Az egykori földvár maradványai közelében, ún. pannon gyepek találhatók, jellegzetes védett növényeik a hangyabogáncs, a nagy pacsirtafű, a tavaszi hérics, a nagylevelű madárbirs, a leánykökörcsin és a csillag gerebcsin. Itt él a hazánkban csak két helyen előforduló nyugati ajtóscsiga.




A barátlakások

Az Óvár keleti oldalán 20 m magas bazalttufa sziklába vájt barlangok sorozata húzódik, ezek az ún. barátlakások. Az Óvár keleti oldalában, a sziklafalban a XI. - XIV. század között ortodox görög szertartású remeték (feltehetően azok az orosz szerzetesek) vájták ki celláikat, kápolnájukat és ebédlőtermüket keleti típusú laura-rendszer szerint. Ez a Kárpát-medencében, sőt Közép-Európában az egyetlen, aránylag épségben maradt remetetelep.
A cellacsoportokból ma már csak három látható, a többit az 1952. évi sziklaomlás betemette.1984-ben régészeti és geológiai feltárást végeztek, melynek során több csontváz is előkerült.
1994-ben a sziklafalat és a még meglevő cellákat stabilizálták. A remeteteleptől nem messze található Tihany egyetlen rétegforrása, amit korábban Orosz kútnak, ma Cyprián-forrásnak hívnak.

A gejzírmező és az Aranyház

A Szarkádi-erdő és a Belső-tó között elterülő gejzírmező mintegy hárommillió évvel ezelőtt, a földtörténeti negyedidőszakban keletkezett. A bazaltvulkánosságot követő vulkáni utóműködés során forró víz áramlott az egykori felszínre. A hévforrások- hasonlóan a jelenleg Izlandon működőkhöz-időszakos gejzír formájában törtek fel. A forró vízből és a meleg vizű tavakból meszes, kovasavas iszapok csapódtak ki, melyek fokozatosan szilárd kőzetté alakultak. A gejzír működésétől, valamint a víz- és kéregmozgásoktól függően a gejzirit tömeges, lemezes, gyűrt formában szilárdult meg, 100-150 kisebb-nagyobb gejzírkúpot hozva létre. Közülük ma már csak mintegy 50 db látható. A legnagyobb az Aranyház gejzírkúp, mely nevét a tömegesen rátelepedett sárga színű zuzmóról kapta. A jellegzetes sziklai növényzet között melegkedvelő állatok élnek, mint pl.az itt gyakran megfigyelhető zöld gyík. A gejzírkúp tetejéről a Belső-tó és az ősközség felé esik szép kilátás.

A Lóczy-tanösvény

Az első bemutató sétaút az országban, mely elsősorban a félsziget különleges geológiai képződményeire hívja fel a figyelmet, de az útvonal mentén megismerkedhetünk a botanikai, zoológiai és tájképi értékekkel is. Az összességében 18 km hosszú, több kisebb és nagyobb körúttal hálózza be a félszigetet.
Az indulópontja a Sajkod melletti Apáti-templomromnál van, innen az Apáti-hegyen, a Nyereg-hegyen és a Csúcs-hegyen keresztül a Szarkádi-erdőbe, majd a gejzímező és az Aranyház érintésével az ősközségbe vezet. Onnan a Kiserdő-tető-Óvár-Barátlakások útvonalon a tihanyi hajóállomásra visz. A tanösvényen 7 megállót alakítottak ki, ezek egy-egy nevezetességhez kötődnek.

Egyéb nevezetességek

A Pisky sétányon haladva megtekinthető a berendezett Parasztgazda háza és itt található a Halászcéh és a Fazekasház épülete is. Tihany látnivalói közé tartozik a Babamúzeum is, melyben népviseletbe öltöztetett porcelánfejű babák láthatók. A látogatható tihanyi obszervatóriumban a Föld mágneses terének változásait figyelik. Ebben az épületben kapott helyet a geofizikus Eötvös Loránd emlékkiállítása is. Nem látogatható a parton található MTA Limnológiai kutatóintézet, amely többek közt a halak életével és a Balaton vízminőségének vizsgálatával foglalkozik.

A tihanyi visszhang

A legrégibb balatoni útikalauzban, 1848-ban azt írják, hogy a füredi vendégek Tihanyba kirándulnak visszhangot hallgatni, mert a templom fala a Visszhangdombon gyorsan elkiáltott 15 tagú mondást is tisztán elismétli. Ez az úgynevezett "kiáltópont" a Kálvária mellett, attól keletre fekszik A jeles költők által is megénekelt tihanyi Echo az 1960-as évektől -a beépítések miatt - fokozatosan gyengült, de szélmentes, csendes időben, különösen este ma is hűségesen ismétli szavainkat.

A Bozsai-öböl

A félsziget partvonalából a természeteshez leginkább hasonló állapotban a délnyugati oldal, különösen a Gurbicza alatti résztől a révig terjedő szakasz maradt meg. Sajkodnál és a Bozsai-öbölben a part ma is természetes állapotát őrzi. A Bozsai-öböl a Balaton egyik utolsó csaknem háborítatlan nádas öblözete. A nádas belső szegleteiben fehér tavirózsa díszlik. Az öblöt a part felől kaszálók, rétek, láprétmaradványok kísérik, rajtuk mocsári kosbor, keskenylevelű gyapjúsás és szibériai nőszirom található sok más védett növény társaságában. A nádas ritka madárfajok egész sorának nyújt költési lehetőséget, így a nyári ludaknak és a barna rétihéjáknak is. Az emlősök közül különösen a fokozottan védett vidra állománya érdemel említést.

A látott hal

A garda tipikus balatoni hal. Novemberben csapatba verődik, ilyenkor a halak nagy tömege a vízen sötét foltként vehető ki. Mivel annak idején a csónakban ülő halászok ezt nem látták, néhány embernek fel kellett menni a tihanyi hegyre, ahonnan jól látható volt a víz elszíneződése. Innen ered a garda "látott hal" elnevezése. A hegy mind a nyolc csúcsán állt valaki és a ködmönével intve mutatta a csónakokban ülőknek az irányt. Ha a halászok a raj fölé értek, a látó ember hasra vetette magát, így jelezve, hogy hol lehet kivetni a hálókat. A fogás garantált volt! Akár több mázsa gardát is vontathattak a partra ezzel a módszerrel. Tihany Község Önkormányzata immár sokadik alkalommal megrendezi a Gardafesztivált, felelevenítve ezt a hagyományt. Idén október 24-25-én várja a félsziget az érdeklődőket.

Tihany tavai

A tihanyi táj szépségében három tó játszik fontos szerepet: a Balaton, a Külső-tó és a Belső-tó. A felsorolás azonban nem teljes, mert csapadékos években feltűnik a negyedik is: a Rátai-csáva. A félsziget mindhárom beltava egykori vulkáni kráter helyén keletkezett, egyszerűen a csapadékvíz összegyűlése révén. Forrás vagy patak nem táplálja őket, az magyarázza időszakos kiszáradásukat is, melyre az utóbbi évszázadokban mindhárom tó esetében volt már példa.
A Belső-tó közvetlenül a falu alatt található, csaknem kerek, víztükre nyílt. Egykor gazdag növény- és állatvilágáról volt híres, ma kedvelt horgászterület.
A Külső-tó a félsziget egykori vulkánjának fokráterében keletkezett, erősen feltöltődött, sekély tó, a tengerszint felett 116 m magasságában. Az 1800-as évek elején levezető csatornákat ástak, hogy a tó vizét az Aszófői-séden keresztül a Balatonba vezessék. A lecsapolt területeket kaszálóként hasznosították. 1976-ban az akkori természetvédelmi hatóság vette át a terület kezelését. A levezető csatorna lezárásával ekkor kezdődött meg a tó eredeti állapotának visszaállítása. Az azóta eltelt három és fél évtized alatt a vízi növényzet teljesen visszatelepült, s megjelentek a vizes élőhely jellegzetes állatfajai is. Gazdag, a vízhez kötődő rovarvilág, különösen sok ritka szitakötőfaj találta itt meg életfeltételeit. Nagyszámú kétéltű és hüllő él a tóban, a mocsári teknős állomány kiemelkedő. A madarak közül itt is költ a nyári lúd és a barna rétihéja , az utóbbi években pedig a vörös gém is megjelent. Fontos őszi táplálkozóhelye a gémféléknek, mivel a sekély víz ideális e fajok vadászati módszereinek. A vonulás előtt gyakran 20-25 nagykócsag is tartózkodik egyszerre a tavon. A félsziget harmadik tava, az ún. Rátai-csáva, mely szintén egykori vulkáni kráterből keletkezett lefolyástalan medencében alakult ki, víztükre azonban csapadékos évek tavaszain is alig éri el a fél hektárt. Nyár végére aztán ez a kis tavacska is többnyire kiszárad.

Nem teljes a lista

Természetesen vannak még olyan látnivalók, rendezvények, amelyek nem fértek bele írásunkba. Tihany mindenképpen megér egy látogatást, egy olyan település, melyik nemcsak nyáron kínál érdekességeket vendégeinek. Ha a Balaton északi partján járunk, mindenképpen kanyarodjunk le egy kirándulás erejéig erre a csodálatos félszigetre.

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu