x

A Krav Maga egy jogász szemével

Eldurvuló világunkban egyre nagyobb az esélye, hogy az utcán saját magunknak kell megvédeni értékeinket, testi épségünket, kritikusabb helyzetben akár az életünket is. Milyen módszer ajánlható manapság erre, és mennyire járunk el jogszerűen, ha harcképtelenné tesszük a támadót? Ezt a kérdést jártuk körbe. Kérdéseinkre Pintér Márton G5 Krav Maga oktató válaszolt.

Van-e olyan oktatás Magyarországon, ahol egy átlagos fizikumú nő vagy férfi megtanulhatja, hogy hogyan hárítson el – minden esetben sikeresen – egy támadást?

Van. A Krav-Maga például ilyen. Mivel realistán közelítjük meg az önvédelmet, azt nem szoktuk ígérni, hogy mindig minden támadást egy karcolás nélkül el tudunk majd hárítani, hiszen ez sok tényezőn múlik.
Az viszont biztos, hogy nálunk megfelelő gyakorlással mindenki megtanulja, hogyan kell viselkedni egy erőszakos szituációban, mire kell odafigyelni, hogyan lehet védekezni pusztakezes és eszközös támadások, fenyegetések ellen, miként kell ellentámadni, stresszhelyzetben megfelelő döntést hozni és cselekedni.
 
Miből áll egy ilyen Krav-Maga edzés?

Bemelegítést követően technikák gyakorlásából. Ez jelent egyrészt támadó technikákat, ütéseket, rúgásokat, ezek kombinációit, illetve védekezéseket ütések, rúgások, fojtások, leszorítások, ellen, továbbá kés, bot, pisztoly és több támadó elleni védekezést. A technikákat valamennyi testhelyzetben, egy és több támadó ellen egyaránt gyakoroljuk. A technikák gyakorlásán kívül az edzés része a küzdelem, az erőnléti blokk, a taktikai és viselkedési elemek elsajátítása, valamint olyan speciális gyakorlatok, amelyek során a tanuló stresszhelyzetben gyakorolja az elsajátított technikákat.
 
Mennyi időre van szükségünk, hogy megtanuljuk megvédeni magunkat?

Már 3-4 hónap gyakorlás után láthatóan növekszik a gyakorló önvédelmi, helyzetfelismerési képessége, illetve kialakul egyfajta önvédelmi gondolkodás. A magabiztos önvédelmi tudáshoz természetesen ennél több idő szükséges.
 
Mit tehet egy fizikailag gyengébb ember, ha erős és agresszív támadóval kerül szembe?

Vannak olyan technikák, amelyekkel egy gyengébb fizikumú ember is sikeresen védekezhet függetlenül a támadó alkatától. Nem mindegy például, hogy a támadónak melyik testrészét támadjuk. Egy lágyékrúgás, harapás vagy szembenyúlás testalkattól függetlenül mindenkinek fájdalmas, így gyengébb alkatúak számára is lehetőség az önvédelemben.

Sokan úgy vélik, hogy Magyarországon egy utcai támadás esetén a jog inkább a támadót védi. Mennyire igaz ez a vélekedés?

Semennyire. A jogos védelem intézménye lehetőséget ad arra, hogy megvédjük magunkat, másokat, vagy értékeinket ha megtámadnak, vagy megfenyegetnek bennünket. Jogunk van védekezni, ellentámadni és ártalmatlanná tenni a támadót, de ez nem jelenti azt, hogy bármit tehetünk vele. Védekezésünk arányos kell, hogy legyen a támadással, vagy a fenyegetéssel.
És mikor arányos a védekezésünk?
Nagyon lesarkítva akkor, ha nem követünk el a támadóval szemben súlyosabb bűncselekményt, mint amit ő akart ellenünk elkövetni. Védekezésünk csak a támadó ellen irányulhat és lehetőség szerint addig tarthat, ameddig a támadás. Sem a bosszúállás, sem a kölcsönös kiprovokált verekedés nem minősül jogos védelemnek, ezek helyett egy balhés helyzetben inkább a menekülésre koncentráljunk. Nemcsak a jog, hanem a józan ész is ezt diktálja.

Mi van olyankor, ha a támadó részeg, kóros elmeállapotú, vagy esetleg családtag?

A helyzet mindenben azonos, sem józan, sem a részeg támadóval, de a családtaggal szemben sincs kitérési kötelezettség, azaz nem vagyunk kötelesek menekülni, jogunkban áll ellenállni.
 
Milyen eszközökkel védhetjük meg magunkat?

Tulajdonképpen bármivel ami a kezünk ügyében van. Vannak engedélyköteles, önvédelemre szolgáló eszközök (pl. gázpisztoly) és vannak engedély nélkül hordható, szükség esetén önvédelem szempontjából hasznos eszközök (pl. zsebkés). Emellett vannak azok a tárgyak, amik éppen nálunk, vagy a közelünkben vannak és adott esetben fegyverként használhatók (szék, esernyő, dezodor, kulcs, mobiltelefon, toll, stb.) Ne felejtsük el viszont, hogy minden eszköz annyit ér, amennyit a használója. Hiába van késünk, ha nem tudjuk elővenni időben, hiába van nálunk gázpisztoly, ha épp egy szűk liftben támadnak ránk, és hiába van a kezünkben egy táska, ha az csak akadályoz a védekezésben. Nem árt tehát elsajátítani, hogy melyik eszközt hogyan és milyen esetben használhatjuk. A legjobban egyértelműen akkor járunk, ha nem egy eszközre bízzuk magunkat, hanem megtanuljuk azt, hogy miként védhetjük meg magunkat eszköz nélkül. Egy eszköz segíthet az védekezésben, de nem pótolja az önvédelmi tudást.
 
Mi a helyzet a gázpisztollyal, sokkolóval, viperával és társaikkal? Mi van ha ezekkel védekezek?

A sokkoló, gázspray, boxer, vipera közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek minősül, így viselésük eleve tilos és büntetendő. A gázpisztoly önvédelmi célú tartása teljesen legális, engedéllyel a viselése is. Amennyiben illegális fegyvert használunk védekezésre, akkor biztosan megbüntetnek, de ettől függetlenül maga védekezés – ha betartjuk az arányosságot – jogos.  A fegyverért tehát megbüntetnek, de a védekezés ettől még lehet jogszerű.
  
Ha a támadómnál nincs fegyver, és én fegyverrel védekezek, az arányos?

Az arányos védekezés nem azt jelenti, hogy egy pusztakezes támadás ellen pusztakézzel kell védekeznünk, egyértelmű, hogy ha van nálunk egy alkalmas eszköz, azt használhatjuk. Nincs előre megírt standard, hogy mivel szemben mi arányos. Ez mindig az adott esetben dől el. Az arányosság sok szempontot jelent egyszerre. Ilyen a támadók, védekezők száma, kora, testalkata, fizikuma, szándéka, kijelentései, náluk lévő eszközök, stb. Mást jelent az arányos védekezés egy gyereknél vagy egy férfinál, ahogy más lesz az arányos védekezés akkor is ha egy, vagy ha több ember támad ránk. A kérdésre válaszolva tehát van olyan eset, amikor arányos a fegyverhasználat fegyvertelen támadóval szemben is.
 
Mi történik, ha nem voltam arányos és súlyos, esetleg maradandó sérülést okozok a támadónak?

Nem mindegy, hogy milyen okból léptük túl az arányosságot. Ha szándékos túllépéssel okozunk kárt a támadóban, akkor mi magunk is büntethetők leszünk a túllépésért. Ha ijedtségből, vagy menthető felindulásból történt a túllépés, akkor nem vagyunk bűnösek. A törvény így veszi figyelembe azt, hogy ha megtámadnak bennünket, az egy megváltozott fizikai- és lelkiállapotot idéz elő, amelyben nehezebb mérlegelni a körülményeket.
 
Védekeztem és a támadóm sérülést szenvedett. Mit tegyek? Hívjam a rendőrséget vagy inkább szaladjak el a jogi procedúra elkerülése végett?

Mindaddig, amíg veszélyben vagyunk, ésszerűtlen és jogilag sem várható el tőlünk, hogy ott maradjunk a helyszínen. Attól, hogy a támadó megsérült, esetleg felhagyott a támadással, még egyáltalán nem biztos, hogy véget ért a veszélyhelyzet, tehát ha a támadást visszavertük (pl. a támadó földre került), szabadon elmenekülhetünk. Más a helyzet, ha a támadó szemmel láthatólag komoly sérülést szenvedett (pl. összetörte magát), tehát már nem veszélyes. Ilyen esetben jogilag akkor járunk el helyesen ha rendőrt és mentőt hívunk.
 
Nem egyszerűbb, ha inkább nem csinálunk semmit, nehogy a végén még mi kerüljünk bíróság elé?

Ezzel nagy hibát követünk el, mert ilyenkor a támadóra bízzuk életünket, testi épségünket. Ha a támadó kést fog ránk, akkor sosem tudhatjuk előre, hogy pontosan mi a szándéka. Lehet, hogy “csak”  ijesztegetni vagy kirabolni akar, de lehet, hogy mást is. Ilyen esetben az elsődleges problémánk a kés legyen és ne az, hogy esetleg majd később bíróságra kell járnunk. Ha az első problémát nem oldjuk meg valahogy, és balul sülnek el a dolgok, akkor nemhogy bíróságra, de sehova nem kell többet járnunk.
Ugyanakkor az is lehet, hogy bizonyos esetben éppen a passzivitás a legjobb megoldás. Előfordulhat, hogy ellenállás helyett együttműködünk (például odaadjuk a pénztárcánkat a támadónak), ha úgy ítéljük meg, hogy ezzel jövünk ki legjobban a helyzetből (például mert több támadó van, vagy korlátozottak a menekülési lehetőségek, vagy együtt vagyunk valakivel, aki nem tudna velünk elmenekülni, stb.) Tehát a passzív magatartás is lehet helyes döntés bizonyos helyzetban, de ilyen esetben ez mérlegelést és döntést jelent, nem pedig  feladást. Ha a támadás nem a vagyonunk, hanem személyünk elleni, akkor természetesen a passzivitás nem jelent megoldást.
 
Szóval ha megtámadnak az utcán, akkor nekem egyszerre ennyi mindent kellene mérlegelnem? Lehetséges ez?

Ha megtámadnak az utcán, akkor az a legfontosabb szempont, hogy miként tudunk épségben kikerülni a szituációból. Lehet, hogy futással, lehet, hogy ellentámadással, de az is lehet, hogy együttműködünk. Ha technikailag és gondolkodásban egyaránt igyekszünk felkészülni egy ilyen helyzetekre, akkor egy támadás esetén sokkal könnyebben és gyorsabban tudunk majd mérlegelni és kiválasztani a legjobb megoldást. Persze ahogy minden mást, ezt is tanulni és gyakorolni kell.

 
Vannak-e olyan kommunikációs technikák, amivel egy agresszív támadót le lehet beszélni szándékáról? Vannak-e ezt oktató tananyagok az önvédelmi oktatásban?

Igen vannak. A Krav-Maga a konkrét technikai megoldások mellett számos taktikai elemet tartalmaz, melyek abban segítenek, hogy megtanuljuk miként kell viselkedni egy támadás vagy közvetlen fenyegetés bekövetkezése esetén, milyen testtartást vegyünk fel, mit érdemes mondani, tenni és mit nem.  Olyan technika nem létezik, amivel minden támadót le lehet beszélni a támadásról. Azt viszont meg lehet tanulni, hogy a támadó testbeszédéből, szavaiból, viselkedéséből felismerjük, hogy valóban támadni fog-e, vagy sem. Ha erre képesek vagyunk, akkor sok esetben maga a támadás megelőzhető.
 
Mit tehetünk még a megelőzés körében?

Igyekezzünk önvédelmi szemléletű gondolkodást,hozzáállást kialakítani. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni. Szánjunk rá egy kis időt és gondoljuk végig mit tennénk, ha bajba kerülnénk. Mivel védekeznénk, hogyan, vagy merre menekülnénk, kit hívnánk, kitől kérnénk segítséget, stb. Ne úgy gondoljunk magunkra, vagy családunkra, mint akik bármikor egy támadás potenciális áldozatai lehetnek, hanem azt képzeljük el, hogy egy támadás esetén mernénk és tudnánk is védekezni. Ha szükségét érezzük, akkor tanuljunk önvédelmet, képezzük magunkat. Ez nemcsak technikai tudást ad nekünk, hanem azt a magabiztosságot is, ami miatt a támadó szemében nem tűnünk majd könnyű prédának.
-vp-

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu